A jó, öreg Dorothee néne

A világ nagy aukciós és zálogházai közül a legrégebbi, több mint 300 éves.  A Dorotheum ma is ragaszkodik a tradíciókhoz, zálogba akár pár ezer forint értékű tárgyat is bevesznek, csakúgy, mint régen.

Röpködnek a licitek, többnyire két nyelven, profi módon lezavarnak több száz tételt. majd jön az ismert záróakkord, először, másodszor, harmadszor, és koppan a kalapács, jobban mondva helyette egy csilingelő hang tesz pontot az alku végére, jelezve, az árverésre kitett tárgyak gazdát cseréltek.

A díszterem grandiózus, több emeletes magas, pompája megadja a hangulatot, eleganciája illik a kivetítőre kerülő műtárgyakhoz. Az aukciókon a terem mindig tömve, izgatottan ülnek a gyűjtők katalógussal a kezükben, várva a bejelölt műkincsre. Szinte mindennapos kép ez Tante Dorothee-nél. 

A nép egyszerűen öreg, testes Tante Dorothee-nak hívja a zacit. Becézik, mint egy családtagot, sokaknak intim a hozzá fűződő viszonyuk, hisz olyan, mint egy kedves rokon, szükség esetén kéznél van, diszkréten segít, amikor az ember bajban van. Itt minden egyszerű, nem tesznek fel kérdéseket, csak elveszik az értékeket, és cserébe pénzzel kecsegtetnek. A szívünknek kedves tárgyakat egyébként öt hónapon belül visszavehetjük, ha addig összegyűlik rá a pénzünk.

Mintha bálterembe lépnénk be, olyan impozáns és tiszteletet parancsoló a belbecse. Legfeljebb a vitrinekbe rejtett csecsebecsék árulkodnak arról, a palota valami másról szól. Némi vigasz azoknak, akik itt nem vesznek, hanem eladnak.

Magát az intézmény egyébként I. József hozta létre, még 1707-ben. Az alapító uralkodó tehetséges és intelligens ember hírében állt. Hét nyelven beszélt, építészként végzett és a zenéhez is értett, az intézmény elnevezése viszont Mária Terézia fiától, II. Józseftől ered, ő költöztette a Dorottya-rendi kolostor helyére a céget, mely akkoriban lányneveldét is tartott fent, melyet Dorotheumnak neveztek.

Az aukciós ház új otthona, mely két utcát köt össze, 1901-ben nyílt meg. A palotát Ferenc József kifejezetten erre a célra rendelte meg, építését Emil Ritter von Försterre bízta, aki a tervet a barokk tradíciókhoz igazította, 13 aukciós termet tervezett bele, bemutató, kiállító helyiségeket, és olyat is, ahol reprezentálni lehet, ilyen a galériával megnövelt díszterem. A palota avatásán Ferenc József személyesen is megjelent. 

A Dorotheumk Közép-Európa vezető aukciós háza, közel 600 árverést rendez évente. Modern, kortárs és régi mesterek képeivel kereskednek, de ugyancsak sikeresek az ékszer, ezüst, arany, porcelán, óra, szobor és bútor árverések. Évente egyszer Habsburgok-ereklyéket is értékesítenek, ez az árverés különösen nagy népszerűségnek örvend.

És hogy milyen hagyományt hagyott II. József ránk? A felvilágosult gondolkodó hírében álló uralkodóhoz nemcsak számtalan reform, de legalább annyi anekdota is kötődik. Történt egyszer, hogy a „Kalapos király” polgári ruhát öltve kereste fel a házat és nem lévén más nála, kalapját tette zálogba. Jobban mondva, csak szerette volna, mert a pult mögött álló alkalmazott elutasította, persze szegénynek fogalma sem volt róla, hogy a király a kuncsaftja. Ebből az időből származik a rendelet, mely deklarálja, az emberek kis értékű tárgyakat is adhatnak zálogba.

Cím: 1. kerület, Dorotheergasse 17. 

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt