Aranytömbök között Bécsben

Tartott már a kezében 12,5 kilós színarany tömböt? Nem az aranytól remeg a kéz, hanem a súlya az, ami nehéz. Egy hely, ahol minden arany, ami fénylik.

Ausztria a világ húsz leggazdagabb országainak egyike. A 280 tonna, 9,6 milliárd értékű aranytartalékainak egy részét Zürichben és Londonba tartja, a többi, mintegy 50 tonna, itt van Bécsben, a Nemzeti Bank szuper biztos trezorjában. A pénzintézetet 200 éve I. Ferenc császár alapította. A tulajdonosok privát bankárok, arisztokraták és híres emberek lettek, például Ludwig von Beethovennek is volt részvénye.   

Látszatra meglepő a nyugalom, pedig a házban nagy a forgalom. Naponta 6 millió értékben indul bankjegy innen az útjára, és itt készítik a 100 eurós papírpénzeket Európa országai számára, a bank egyik leányvállalata vette ezt a feladatot magára. Bár a forgóajtót többnyire öltönyösök használják, ide beengedik ám az egyszerűen öltözött turistát.

Hatalmas érme mutatja, itt a múzeum bejárata. A „Philharmoniker” nevű aranyból készült érme a világhírű Bécsi Filharmonikus Zenekar dicsőségének állít emléket, befektetésként is kapós, ez a legkelendőbb a gyűjtemény darabjai közül, persze nyilván nem ebben a méretben. Ez konkrétan 1000 unciát (31,1kg) nyom, a kisebbik mása az, ami fogy.  

A bank történelmében sötét korszakok is beköszöntöttek, például az Anschlusst követően, amikor átvette az irányítást a német Reichsbank, elkobozva az osztrák néptől a tartalékokat, beleértve az aranyat. Az osztrák bankot likvidálták, és Berlin felügyelete alá vonták. A németek által elkobozott több mint 78 tonna aranyból a háború végét követően 50 tonna talált vissza.

1924-ben vezették be a schillinget, melyből egyet 10.000 korona ellenében váltottak, de ez ma már a múlt egy darabja. A szájhagyomány alpesi dollárnak nevezte el a valutát, akkora lett a bizalom az emberekben az új pénz iránt. Ezzel megállították a hiperinflációt, és befejeződött a korszak, amikor a koronát a nép szakajtóban hordta.

1945 után kiürült az épület, a különböző funkciók máshol kaptak helyet, aztán ’52 után lassan visszaszivárgott minden ide, azóta ez az Osztrák Nemzeti Bank főépülete.

1999-ben új korszak köszöntött a népre, ekkor kezdődött el az euró bevezetése. A schillingnek befellegzett, ma már egy emlék a vitrinben. Egyébként valamivel több mint 13 schillingért kaptak egy eurót az emberek, amivel 2002 januárjában fizethettek. 

A múzeumban a pénz történetével ismerkedhetünk meg és megtudhatunk a bank életéről is sok érdekességet. És persze megemelhetjük az aranytömböt is. A riasztótól most kivételesen nem kell félnünk.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt