Az osztrákok titkos nemzeti himnusza

Vajon kitalálja melyik az a dallam, amire azt mondják az osztrákok, hogy a lelkük mélyéig hatol, és amit a nép titkos és nem hivatalos nemzeti himnuszaként dúdol? Segítek. Nem más ez, mint a valcer, méghozzá a Kék Duna.

Ausztria legkelendőbb exportcikke és az osztrákok kedvence. Idén 150 éve, hogy Johann Strauss, a fiú, papírra vetette. 1867-ben komponálta a zenetörténelem máig egyik leggyakrabban játszott művét, a Kék Duna keringőt. A keringő városának valamennyi lakója a ma is kedvtelve dúdolja, és taktusára fáradhatatlanul ropja. Se szeri se száma a báloknak és a tánckurzusoknak, melyeken gyakran csendül fel a Kék Duna, mint a műfaj legismertebbje.  Az operabálon el nem maradhat, de a híres Bécsi Újévi Koncerten is kötelező program.

img_6595.jpg

A mű eredetileg a Bécsi Férfidalárda felkérésére, de inkább kiengesztelésére született. Történt ugyanis, hogy a danolászó férfiak meginvitálták Strausst egy rendezvényükre, ám ő, mivel épp az orosz cár meghívásának tett eleget és Szentpéterváron, a nyári rezidencián vendégeskedett, a meghívást lemondta, ám szavát adta, hogy a jövőben majd őket egy dallal kárpótolja. Így is tett, 1867-ben a valcer megszületett. Méghozzá két változatban, az egyiket kórusra és zongorára írta, a másikat pedig zenekarra.

img_4929.jpg

img_4931.jpg

Az ősbemutató 1867. február 15-én, nem is akárhol, egy fedett uszodában volt. A nyáron fürdőzésre használt épületet télire, a farsang idejére, rendszeresen átalakították, bálteremmé varázsolták, és a felettébb impozáns külsővel ellátott termet különböző rendezvényekre használták. Az egykori, 2. kerületi Dianabad acélból készült impozáns szerkezete párját ritkította Európa-szerte, ez volt az öreg kontinens első fedett fürdője. Ma már nem áll, ám Diana-terme örökre bevéste magát a zenetörténetbe. 

600000.jpg

A mű eredeti címe az “An der schönen, blauen Donau” (A szép, kék Dunánál) volt. Érdekessége, hogy a keringő eredeti címét egy magyar költő, Beck Károly (Karl Beck) egyik versének hasonló sorából orrozták el, holott Beck nem a bécsi, hanem a szülővárosánál, Bajánál folyó kékséget énekelte meg. A valcer eredeti szövegét, melyen a dal először felcsendült, és mely felettébb szatirikusra sikeredett, Joseph Weyl szerezte. A ma is ismert változata jóval később, 22 évre a bemutatót követően született meg és ma már azzal a szöveggel ismert, melyben a szépet kékre cserélte Franz von Gernerth.

img_4896.jpg

img_4844_1.jpg

Az 1843-ban alakult Bécsi Férfidalárda Egyesület ma is tevékeny, rendszeresen fellépnek, és övék a 6 oldalas kotta, rajta ott áll Strauss pár, bocsánatkérő sora, mely szerint elnézést kér, hogy a nótát sietve vetette papírra, és helyenként nehezen olvasható a kézírása, de mihamarabb be akarta fejezni és nem volt ideje a külalakkal vesződni. Így esett, hogy Strauss bocsánatért esedezett, amikor megalkotta a Kék Duna valcert. A világhírű dallamot a Pratestrasse 54-ben lévő lakásában komponálta. Az egykori otthon ma látogatható múzeum.

img_4856.jpg

img_4863.jpg

A világpremierre Párizsban került sor és hatalmas sikert aratva, a keringő Srausst megasztárrá avanzsálta. Hívták mindenhová, többi között az Egyesült Államokba, ahol fellépéseiért mai értéken számolva 2 millió eurónak megfelelő összeget zsebelt be. Johann Strauss, a fiú, nagyon gazdagon halt meg 1899-ben. A valcerkirályt, aki közel 500 keringőt komponált, a Kék Duna tette halhatatlanná.

Fotó:saját/honlap/youtube

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt