Az ügyvéd válaszol

Jogi rovatunkban az osztrák jogszabályi kérdésekben eligazodni szándékozó olvasóinknak nyújtunk segítséget, szakértőnk, Dr. iur. Nagy Levente B.  bécsi ügyvéd segítségével.

Ugyancsak sokakat érintő kérdés a bérelt lakásból történő kiköltözés. Amikor lejár a bérleti szerződés és a bérleményt át kell adni a tulajdonosának, egy sor kérdés merül fel: kiköltözésnél ki kell-e festeni a bérleményt, helyre kell-e állítani a falon, a falban keletkezett hibákat, lyukakat, repedéseket, ki kell-e szedni a tipliket, vagy például mi számít normális, természetes elhasználódásnak. Íme a válasz:

. A törvény szerint a lakást abban az állapotban kell átadni, ahogyan a bérlő átvette. Amennyiben a szerződésben foglaltak szerint a bérlő rendeltetésszerűen használta a bérleményt, akkor hibák nem keletkeznek, ezért nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy kiköltözéskor a bérlő köteles kifesteni, illetve a keletkezett hibákat kijavítani.

Erre vonatkozóan a bérleti szerződésben szereplő, elhasználódásra vonatkozó megállapodások a mérvadóak.

. Mindemellett figyelembe kell venni a bérleti jogviszony időtartamát, hosszát is. Ha a bérlő huzamosabb ideig lakott a lakásban, akkor nagyobb mértékű elhasználódás is elfogadható, szemben azzal, ha valaki rövidebb ideig bérli a lakást.

. Mindaddig, amíg a falakat a bérlő nem rongálta meg túlságosan, és a színüket nem változtatta meg a bérleti szerződés lejártáig, a bérlő nem köteles újrafesteni. Ez nemcsak a világos, de a kontrasztosabb színű falakra is vonatkozik (hacsak nem festette át a bérlő extrém, például piros színűre).

. A falakon lévő kisebb, például egy kép felakasztásakor keletkezett lyukak is normális használati kopásnak minősülnek, ezért a bérbeadónak ezt tudomásul kell vennie. Ezeket nem köteles a bérlő kijavítani.

. Súlyos vagy szándékos károkozás esetén azonban a bérlőnek kell megfizetni a keletkezett kárt, de csak a sérült tárgy részarányos piaci értékének megfelelő összeget köteles kifizetni.

Ha például a bérelt lakás ablakának élettartama 25 év, de 15 év után tönkre megy, és cserére szorul, akkor a bérlőnek nem az új ablak árát, hanem a rá eső részarányos árat kell kifizetnie.

Összefoglalva, a szokásos elhasználódás által keletkezett, valamint a nem szándékos károkat a bérbeadónak kell megfizetnie, míg a súlyos, gondatlanságból vagy szándékosan okozott károk kiegyenlítése a bérlőt terhelik.

Dr. iur. Nagy Levente B. az osztrák ügyvédi kamarában bejegyzett Bécsben tevékenykedő ügyvéd. Diplomáját a Bécs Egyetemen (Uni Wien) szerezte, doktori értekezését a Bécs Gazdasági Egyetemen (WU) védte meg, nagy nemzetközi cégeknél szerzett szakmai tapasztalatot, idén önálló ügyvédi irodát nyitott Bécsben.  

web: https://www.nagy.law/hu

 

Kérem, vegyék figyelembe, hogy a válaszadó legjobb tudása szerint válaszol, de jelen leírásban is kizárja a válaszokra, illetve azok következményeire vonatkozó bárminemű felelősségét.