Eldugott oázis Bécsben

Ahogy nő a beton körülöttünk és bővülnek a városok, annál fontosabb szerephez jutnak a parkok, a zöld terek, az árnyas, hűvös helyek, a szemet gyönyörködtető, üdítő természet. Mutatok egy olyat, melyet a bécsiek közül is kevesen ismernek.   

Bécs a világ egyik legzöldebb nagyvárosa. Területének felét parkok fedik le, lakosaira fejenként 120 négyzetméter jut belőle. Az évszakok váltakoznak, a virágok cserélődnek, de a város folyamatosan zöldell, olyan, mint egy óriási kert. Vannak köztük ismertek és egészen eldugott, kisebbek.

A központtól nem messze, véletlenül botlottam bele egy ilyenbe. Rossz helyen jöttem ki a metróból a felszínre. Zöldre festett, rácsos kapu törte meg a monoton betonfalat, mely az utcával párhuzamosan haladt. Tárva várta, hogy belépjek. Egy tábla állta utamat, az állt rajta, Schulgarten Kagran.

Iskolakert, a Kagran pedig a metróállomás neve. Itt képzik a kertészeket és a kertépítőket, a terület, mind a hat hektár, pedig oktató övezet, mely egész évben zárva tart, de júliusban és augusztusban megnyitja kapuit, hétfőtől szerdáig várja látogatóit.

Ennyi információ birtokában nem kérettem tovább magam, kíváncsian beljebb léptem. Édenkertbe csöppentem. Az ágas-bogas cserjéken áthatoló napsugarak ezernyi zöldet rajzoltak. 

Középen, a hatalmas réten, árnyékot adó fákkal a szélen, napágyak kellették magukat, hívogatóan, csábítóan. A hét első három napján, hétfőtől szerdáig, a „zöld pihenőnapok” mozgalom keretében, itt bárki megpihenhet, olvasgathat, napozhat. A hét második felében viszont a park zárva tart.

Térkép és táblák segítenek eligazodni az oktatásra kijelölt kertben, de sokkal izgalmasabb, ha magunk fedezzük fel. Olyan, mintha a kulisszák mögött mászkálnánk, kíváncsian barangolva nézegethetjük és élvezhetjük, a mesés környezetet, melyben a jövő városszépítő szakemberei képezik magukat. Igazán felemelő. 

Minden fa, bokor, cserje nevesítve. Sorban, szépen elrendezve. Itt van Amerika, francia és német föld és számtalan más ország kicsinyített kertje. Megismerkedhetünk különböző kultúrák növényeivel, a tanulók által alkotott kertekkel. Kellő fantáziával bejárhatjuk a földet, miközben nem hagyjuk el Bécset.

Tematikus kertek sokasága gyönyörködteti a szemet. Szenteltek Goethének, Shakespeare-nek is egyet-egyet, de még arra is akadt gondjuk, hogy a kikerülő nebulók a temetők virágaihoz is értsenek, felépítettek mintaként sírhelyeket.

Monet híres kertjének mása sem maradt ki, ide, Bécsbe varázsolták Giverny-t. Aki nem ismeri a részleteket, annak megtévesztő lehet, Monet képei kelnek itt életre.

A tanulók kedvükre ötletelhetnek, folyamatosan alakítanak ki újabb és újabb édenkerteket, kreativitásuknak gátat nem szab semmi. A terület esküvőknek is ajánl helyet, idilli környezetben.

Ha pedig bizonytalanok vagyunk és tanácsra vágyunk az álomesküvővel kapcsolatban, kettőt lépünk és máris egy időszaki kiállítás kellős közepén találjuk magunkat. A nyár slágere, az esküvő van terítéken, rengeteg hasznos ötlettel. Többi között megtudjuk, melyik virágot mikor, hol, hogyan használjuk.

Ausztria legnagyobb Kertészeti Múzeuma, mely az osztrák kertészet és kiskertek történetét egybegyűjtötte, az állandó kiállítás mellett, évente egyszer időszaki tárlatot is szervez.

A múzeum szombat kivételével 8 és 14.00 óra között ingyenesen látogatható.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt