Baden – királynőnél vendégségben

Egy csodás és hangulatos fürdőváros Bécstől fél órára. A monarchia levegője lengi be, és a rózsák illata. A virágok királynőjének, a rózsának van itt fesztiválja.

Virágba borult a rózsa. Töviseit lágyra fogta, nem karmolja azt, aki megszagolja. Badenben van Ausztria legnagyobb rózsakertje, világviszonylatban sem vallanak szégyent vele.

25 ezer rózsatő, 75 ezer négyzetméteren. Permet, vegyszer, műtrágya nélkül nőnek. Rovarok köröznek körülöttük, hogy a kártevőket elűzzék, fejlődésüket elősegítsék. A katicabogár a főkatona, a levéltetűtől szabadítja meg a nyiladozó, virágzó szépségeket. 800 fajta pompázik a kis biedermeier városkában, szemet gyönyörködtetően.

Ekkora illatozó kerthez az emberi erő is elkel. 100 ember szorgos munkája, szakértők tudása, no meg a nagy elődök – például Rudolf Geschwind, osztrák-magyar rózsatenyésztő, akinek emléktáblát is állítottak imádott rózsái között – utókorra örökített tapasztalása varázsolja édenkertté és felejthetetlenné a parkot.  

A világ minden tájáról érkeznek ide rózsatövek, melyekkel kísérletezgetnek. Mielőtt kiültetik, és szaporításukat elkezdik, megvizsgálják, passzol-e hozzájuk a badeni környezet és a klíma.

A Doblhoffpark, mely egykor a Weikersdorf-kastélyhoz tartozott, már 200 évvel ezelőtt is ebben a szépségben virított. A rózsanapok múltja ennyi időre nyúlik vissza. Ezt hozta vissza a rózsák szerelmeseit is tömörítő kertészek szövetsége, amikor a ’60-as évek végén a városvezetéssel egyetértésben a rózsakert újjáélesztésére szavazott.

A történelmi fajok újakkal egészültek ki. A fehér, a piros, a narancs, a bíbor, a sárga ezernyi árnyalatával kápráztat a rózsa, bimbózva, szirmait kitárva. A herceg bizalma, A reménység rózsája, Orient expressz, Szuper sztár, Ave Maria, Fekete madonna. Hogy mik ezek? Rózsanevek. Így különböztetik meg, nevezik nevén őket. Még Leonardo da Vincinek is jutott egy tőről fakadt szépség, hogy hírnevét a rózsák is öregbítsék.

És hogy miért pont a rózsa, mely ezt a felfokozott figyelmet, az elismerést, a tiszteletet kivívta? Mert mindenkinek a szépség és a szerelem jut eszébe róla. Különleges formája a művészeket sem hagyja hidegen. Számtalant közülük megihletett. Michelangelo, Botticelli, Raffaello sem bírt ellenállni neki, de Strausst és Csajkovszkijt is zeneszerzésre sarkallta. Az sem véletlen, hogy a világ legismertebb meséje, a Csipkerózsika is róla van elnevezve. 

Nincs kultúrkör és kor, melyben ne lenne jelen a rózsa. Az ókorban a királyok szent virágként tisztelték, a perzsák szerint maga Allah nevezte el királynőnek, a görögök pedig egyenesen az istenek ajándékának tekintették.

A rózsában nem csak gyönyörködni lehet. Esszük, isszuk, illatosítjuk vele testünket. A rózsaolaj grammja az arany árával vetekszik, 4 tonna sziromból nyernek ki 1 kilónyit. Olyannyira nagy a rózsa becse, hogy még világszervezetet is hoztak létre, mely a rózsák szerelmeseit, nemesítőit és fanatikusait köti egybe. A World Federation of Rose Societies-nek jelenleg 39 ország a tagja.

Nincsen rózsa tövis nélkül mondják, pedig eredetileg, ahogy a fáma tartja, a paradicsomban nem voltak tüskék rajta. Addig semmiképp sem, míg az ember bűnbe nem esett. Akkor aztán a rózsa töviseket növesztett, és azt, aki bántja, megszúrja. Olyan, mint a szerelem. Magasztos és fenséges.

A Rózsanapok június 28-ig tart.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt