Egy vadregényes lovagi vár

25 km. Pontosan ennyit tett meg lóháton Sisi, amikor Schönbrunnból kilovagolt kedvenc kastélyába. Annyira szerette, hogy még a mézesheteit is itt töltötte, s a trónörökös Rudolfot is itt szülte. Mi kocsival, vonattal, vagy busszal jutunk el ide, és az út is legfeljebb 40 percet vesz igénybe. Laxenburg Alsó-Ausztria egyik gyöngyszeme.

A Habsburgok egykori nagyságának büszke védjegye, a kertépítő művészet mintaképe a 280 hektáron elterülő angolpark. Európa-szerte párját ritkítja, évente 1 milliónak járnak a csodájára. De legalább ennyire vonzza az embereket a lovagi vár, mely a parkban egy szigeten áll. Érdemes kardokkal felszerelkezve kilátogatni ide. Egy mesebeli kastély vár a belépőre.

A vár előtt akadály, víz állja az ember útját. Egy bátor lovagnak ez ugyan komoly gondot nem okozhat, de a ma embere inkább választja a kényelmesebb utat, kolompol a tutajosnak.  60 centet leperkál, és máris a túlsó parton jár.

A Várnagy udvarán áthaladva egy torony tör 33 méteren a magasba.  A tetejébe csigalépcső vezet, melyen az ember hosszan tekereg. 165 lépcsőfokon lépdel felfele, közben bekukkant a tömlöcbe, ahol egy templomos lovag ül lánchoz kötve. 200 éve, hogy itt ragadt, azóta ijesztgeti a látogatókat. Ha túl vagyunk a riadalmon, fújtatva kapaszkodunk tovább a legmagasabb várfokra. Íme, a panoráma.  

Franzensburg a Habsburgok kincsestára. Nevét II. Ferencről kapta, aki az ötletet kiagyalta és megvalósította még a XVIII. században. Ő maga itt sosem lakott, ám mindenféle kinccsel és értékes ereklyével teletette, felszerelte a lakot, amit a császárság területén lévő kastélyokból, kolostorokból hozatott. Az volt a célja, hogy a monarchia sokszínűségét egy fedél alatt tudja.

Ha szemfülesek vagyunk, és a magyar nyelvű audioguide-ot figyelmesen hallgatjuk, több helyiségben is magyar emlékekre leszünk figyelmesek. Például az impozáns Fegyverteremben, ahol a belépővel II. József lovon ülve néz farkasszemet, a 14 festett facímer közt ott a miénk. Sőt, a magyaroknak egy külön terem is dukál, méghozzá egészen impozáns. Koronázási a neve, melynek mennyezete egyenesen Egerből került ide, az ablakokat pedig Pest, Buda és Esztergom látképe díszítette.

A 24 közül a Habsburg a legmutatósabb. Az ovális helyiségben állva szemünk végig fut a történelmen, 17 uralkodó szobra áll márványba meredten, I. Rudolftól egészen Mária Teréziáig. De legalább ilyen szép a Lotaringiai terem, ahol a császári család ember nagyságú olajfestményei néznek ránk.

Ha a várral, a múzeummal megvagyunk, akkor jön csak igazán a vigalom. A családosoknak maga a földi paradicsom. Lehet vonatozni, csónakázni, katonásdit játszani, hattyúkkal, kacsákkal incselkedni, a fűben leheveredni és csak úgy az eget bámulni, patakok, vízesések, romantikus sétányok mentén bóklászni, vagy a hatalmas park valamelyik csendes szegletében megbújni, a természetet élvezni.  

De túrázhatunk is, Sisi, Ferenc és Rudolf nyomába eredve (a Sisi-kör 7,7 km, a Ferenc-kör 5 km, a Rudolf-kör pedig 3 km, melyeket a bejáratnál kapott térképen azonosíthatunk be), visszatekinthetünk a történelembe, hisz ez a hely Ausztria egyik legértékesebb nemzeti öröksége. Múltja egészen a XIII-XIV. századig, III. Albert hercegig visz vissza, de itt fogalmazódott meg több mint 300 éve a pragmatica sanctio is, mely a monarchia területét egyben tartotta, és Mária Teréziának megadta a jogot az uralkodásra. A képen az Alte Schloss, a bejárattól jobbra, a fák árnyékában.

Rudolf és Gizella, Sisi három gyermekéből kettő azonban nem itt, hanem a Schloßplatzon lévő, úgynevezett „Blauer Hof”-ban, a Kék udvar nevezetű kastélyban született, mely első tulajdonosáról, Sebastian von Bloensteintól kapta e nevet. A kastély mai barokk formája a kor neves sztárépítészének, Lukas von Hildebrandtnak a munkája, és a XVIII. században került császári tulajdonba. A kastély ma idegenek előtt zárva, egy nemzetközi kutatócsoportnak van ott munkája.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt