A Klimt-villa

Klimt az osztrákok büszkesége, az egyik fő turisztikai attrakció. Festményeit dollármilliókban mérik, olyan nevekkel említik együtt, mint Cézanne, Van Gogh, Renoir, vagy Picasso. Bécs tele van az emlékeivel. A villájához kevesen zarándokolnak el, pedig itt élte utolsó éveit, és remekműveket is festett itt.

Bécsben alig akad múzeum, vagy valamirevaló, osztrák festőkkel kapcsolatos kiállítás, ahol ne lenne jelen Klimt. Alkotásaiba lépten-nyomon belebotlunk. Ő az osztrákok büszkesége. De nem is csoda, hírneve az övékét is bearanyozza. 

A szecesszió nagymesterének élete nem volt botrányoktól mentes. Sem szakmai téren, sem magánéletében. Viszonylag fiatalon már hírnévre tett szert, amikor a párizsi világkiállításon a „Filozófia” című művéért nagydíjat nyert. A szignója ettől kezdve sokat ért.  

Fel is keltette a bécsi közönség érdeklődését, legfőképpen a polgárságét, no és a nőkét. A festő haja fésűt alig látott, ez az imázs, a bohémság része volt. Mintha PR szakember vette volna menedzselését kézbe, annyira bomlottak érte. Ritkán volt üres a műhelye.

Ez utóbbiból számos akadt a városban, voltak helyek, ahol szívesen festett és ahol egymásnak adták a kilincset a modellek. Mára azonban már csak egy maradt fenn, méghozzá Hietzingben, Bécs külvárosi, 13. kerületében, egészen pontosan Unter St. Veitban. Festői környezetben alkotott a mester, utolsó éveit itt töltötte el.

Eldugott egy hely. Sem tábla, sem nyíl nem jelzi, hol forduljunk az utcába. A villa öreg, barokk házak sorát bontja, de a kert végén már a 21. század kopogtat. A házat egyébként egyik festő barátja, Felix Albrecht Harta tanácsára bérelte. A tulajdonos, Josef Hermann, bútorgyáros volt, Harta az ő lányának udvarolt.

Amikor Klimt ideköltözött, persze nem így nézett ki. Nem volt semmi grandiózus benne, egyszerű, egyszintes ház volt, mely a környéken szerénynek számított. Némi változást azért végrehajtott benne, a műhelyéül szolgáló szobába nagy ablakokat vágatott, hogy legyen elegendő fény az alkotáshoz.

1911 és ’18 között élt itt, ekkor már túl volt a hivatalos irányzattal vívott csatáin, megfestette a nagy vihart kavart Beethoven-frízt is. Magányra, csendre vágyott. Vendégeket is ritkán fogadott, de erejéből arra még jócskán futotta, hogy nagyokat alkosson. Több remekműve született itt. 

A villához régen hatalmas kert is tartozott, több tucat gyümölcsfával, rengeteg virággal, csodás, illatozó rózsalugasokkal, ami Klimtre inspirálóan hatott. Élvezte a madárcsicsergést, a természet közelségét, a kora hajnali sétákat, a káprázatos színekben pompázó fákat, virágokat. Az egykori 5.451 m²-es kert mára harmadára zsugorodott.

Az előszoba pont olyan, ahogy Klimt hagyta. Az egyik szobában álló fürdőkád eredeti, a berendezés többi részét barátja, az ismert fotográfusnak, Moritz Nähr fényképei alapján rekonstruálták. A festmények mellet Klimt művészetében jelentős szerephez jutottak a grafikák. Mennyiségre is tetemes, a 250 festményhez képest, számuk eléri a 3000-et. Ezek egy része díszíti a termeket és idézi meg a mestert. 

Ő már nem jön velünk szembe, hacsaknem a szelleme. A stúdió, ahol alkotott, őrzi ecseteit, színesre pingált festőpalettáját, melyen a festék már rég kiszáradt. A priccs végén utolsó, befejezett remekműve, A nő legyezővel várja a belépőket.  

És itt van egy befejezetlen kép, egy méretre is legalább akkora, mint az alkotója. Ezt így és itt hagyta az utókorra. Egy végzetes szélütést megakadályozta, hogy tökéletesre alkossa. 1918. február 6-án itt érte a halál. Örök nyugalomra a hietzingi temetőben helyezték.  

Schiele Klimt halála után nem sokkal úgy nyilatkozott, ne nyúljanak semmihez, maradjon minden úgy, ahogy Klimt hagyta, mert a tárgyak elrendezése, vagy éppen rendezetlensége is a művész, a művészet része. Ő már akkor amellett kardoskodott, hogy a házat múzeummá nyilvánítsa az utókor, hogy az emberek, beszippantva a hely szellemét, jobban megértsék Klimt művészetét.

Egyébként Klimt sosem festett magáról önarcképet. Úgy vélte, személye nem annyira érdekes. Aki ezzel nem értett egyet, azoknak azt üzente, tanulmányozzák képeit, azokon keresztül majd őt is megismerik. 

Gustav Klimt’s Atelier, 13. kerület, Feldmühlgasse 11.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt