Magyar arisztokraták palotái Bécsben

Paloták Bécsben, melyet magyar főurak építettek, birtokoltak, laktak, majd az utókorra hagytak. Paloták, melyeket a mai napig a magyar történelem nagyjainak nevén neveznek. Történelmi nevek ezek, melyek az iskolai tanórákról, a magyarság múltjából ismerősek. Épített emlékeink nyomába szegődtem Bécsben, a Hofburg közelében, a teljesség igényét mellőzve.

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar 1791. szeptember 21-én Bécsben született, a Herrengasse 5. szám alatt. A Hofburgtól egy kőhajításnyira lévő palota egykoron a híres szülött bölcsőjét fogadta magába.  Ma már nem kell hosszasan keresni a kapualjban megbúvó házszámot. A falon, az utcafronton magyar és német nyelvű tábla, alatta nemzeti színű pántlikával átkötött koszorú díszeleg, 1966 óta. Akkor került fel ugyanis a míves márványtábla az egykori Wilczek-palota falára. Gróf Franz Josef Wilczek 1825-ben vásárolta meg az épületet, mely a mai napig a család tulajdonában áll. 

Az Esterházy-palota az egyik legszebb, barokk stílusú épület a belvárosban. 1695-ben Esterházy Pál herceg kívánságára épült meg, feltehetőleg Francesco Martinelli hozta egységes homlokzat alá az eredetileg több házból álló épületet, melyet az évek során több alkalommal bővítettek, mire a mai formája meglett. A Wallnerstraße 4. szám alatt álló palota ma Karl Wlaschek egyik alapítványának tulajdona, termeit bárki bérbe veheti. A házi kápolna egykor Haydn zenéjét visszhangozta, a hercegi család szolgálatában álló mester gyakran adott benne koncertet. 

Az Esterházy-Keller, mármint a pince 1808-ban nyílt meg, ahol a császár engedélyével már akkor magyar bort mértek. Ma kedvelt étterem, sok turista megfordul erre, a hordókból a család burgenlandi birtokáról származó bort mérnek.   

A Pálffy-palota a császár lovas szobrával szemben, épp az Osztrák Nemzeti Könyvtárra néz, srévizavé. 1684-ben került a grófi család kezébe, majd az I. világháborút követően átment állami tulajdonba. A városi legenda úgy tatja, a kis Mozart először itt állt színpadra, és talán az sem kizárt, itt mutatták be a Figaró című operáját. A díszterem Figaró néven lett ismert. Az épület reneszánsz homlokzatát a 19. században építették, emeletet pedig a II. világháború után kapott a palota. (Josefsplatz 6.)

Ma kulturális eseményeket fogad be, és többi között ide költözött a Fantasztikus realizmus Múzeum, melynek állandó kiállítása a legfelső emelten kapott helyet.

Az 1720-ban, barokk stílusban épült Erdődy-Fürstenberg-palota neve két tulajdonosának emlékét is őrzi, ebből az előbbi, az Erdődy grófi család, kötődik a magyarokhoz. Az épület egyébként nekünk azért is nevezetes, mert évekig lakott benne II. Rákóczi Ferenc. Erről egy tábla állít emléket. A 18. században Rákóczi Erzsébet a palota tulajdonjogát férjére, gróf Erdődyre íratta. Rövid ideig a nagy zeneszerző, Beethoven is vendégek sorát gyarapította. 1825-ben az épület a Fürstenberg hercegi család tulajdona lett. Ma egy magánszemély birtokolja. (Himmelpfortgasse 13.)

A Batthyány-Schönborn palota Bécs óvárosában díszeleg. A barokk legnevesebb építésze, Fischer von Erlach tervezte a horvát bán kérésére és 1706-ra kész is lett vele. Batthyány Ádám halála után özvegye, Eleonóra grófnő a további igazgatást a Schönborn grófi családra bízta, a tulajdonjogot átruházva. A II. világháborúban bombatalálat érte az épületet, a felújítást 1960-ban fejezték be. Ma egy bank tulajdona. (Renngasse 4.)

Bécs legelegánsabb bevásárlóutcáján, a Kärtnerstraße 41. szám alatt lévő barokk ház az egyik legmódosabb, magyar arisztokrata család nevét viseli. A Grundemann-Esterházy–palota 1871-ben került a család grófi ágának tulajdonába. Egy ideig falai között lakott Kratochwill Zsuzsanna, Vajda János verseinek múzsája. Ma az épületben játékbarlang üzemel.

Azt mondják ez az épület az egyik legszebb külföldi képviselet Bécsben, és művészettörténeti szempontból is jelentős értéket képvisel. Az egykor a magyar és erdélyi kancellári hivatalnak otthont adó palota a copf építészeti stílus jegyeit mutatja. Az épületét több házból gyúrták egybe, a mai formáját végül így elnyerve. A II. világháború alatt a palota károkat szenvedett, felújítása 1997-ben fejeződött be. Termei aranyozott stukkókkal gazdagon díszítettek. A palota a magyar állam tulajdona. (Bankgasse 4-6.)

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt