Újra nyitva a bécsi parkok

Bár az új távolságtartási szabályoknak megfelelően, de pár napja ismét látogathatóak a parkok Bécsben.

A császárváros arról is nevezetes, hogy nagy kiterjedésű zöld felületekkel, parkokkal dicsekedhet. Ennek történelmi gyökerei vannak: köszönhető mindez a Habsburgok természetszeretetének, botanika iránti olthatatlan érdeklődésének. A pompás szemet gyönyörködtető barokk kertek mellett, kinyitott a két kedvenc is a Ringen. Nos, most ismét, bizonyos szabályokat betartva szabadon léphetünk a parkokba.

Augarten

Még 1614-ben egy kecses kis vadászkastély települt a terület közepébe. Aztán 1775-ben II. József úgy határozott nyilvánossá teszi a parkot. A nép élvezte a császár nagyvonalúságát, kihasználta a természet üde báját. Így lenne ez még ma is, ha a barokk kertbe a II. világháború flakturmjai nem rondítanak bele.

De mára a látvány már eltörpül a park által nyújtott előnyök mellett: kellemes és jóleső a futás benne, szép a gyerekeknek szánt játszótere, hűsítő árnyékot vet kisebb, nagyobb zöldje és a park számtalan rendezvényt fogad be. És borzasztó nagy előnye, hogy sosincs tömeg benne, elkerüli a turistaáradat, ide többnyire a helyiek járnak.

Belvedere

Egyelőre a múzeum zárva, ám a Belvedere kertje ismét látogatható. 1723-ban, amikor a Savoyai Jenő herceg a városi palotáját felépítette, gondja volt arra is, hogy illő kerttel vegye körbe. Vállalkozása olyannyira jól sikerült, hogy a kastélykert ma már az UNESCO világörökség része. Egyébként a csodás barokk park a Felső- és az Alsó-Belvedere-t köti össze, szökőkutakkal, vízeséssekkel kibővítve és feldíszítve. A szebbnél szebb mitológiai szobrokról nem is beszélve. A barokk kertnek amúgy az a lényege, hogy az ember újabb és újabb perspektívából megvilágítva szemlélje az életet.

Schönbrunn

Olyannyira lenyűgöző, hogy nem lehet betelni vele. Nem véletlen az sem, hogy ez is az UNESCO világörökség része. Amikor a palota Mária Terézia kezébe került, megindult Schönbrunn felvirágoztatása, a kert alapjainak letétele, kiépítése neki, illetve a botanika iránt olthatatlan szenvedélyt érző férjének Lotharingiai Ferenc Istvánnak köszönhető. A szakmai munkát a kor neves építészei, kertészei: Jadot, Jean Brequin de Demange, Louis Gervais és Adrian von Steckhoven végezték. A kertet magát Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg építész tervezte. Teljes pompáját a 18. században érte el. És igen, nem véletlen a hasonlóság, alapul Versailles szolgált.

Burggarten

A császár egykori privát kertje 1919-ban nyitotta meg kapuit, és engedte, hogy ellepjék, birtokukba vegyék a bécsiek. A vírus miatt egy ideig és ideiglenesen a kapuk ugyanis zárva maradtak, amit sokan fájlaltak. Április 14-től azonban újra nyitva a kis kedvenc, a falatnyi zöld terület a város szívében. Mozart szobra körül lassan virágba borul a violinkulcs, és most kivételesen a turisták kattogó fényképezőgépei nem zavarják meg nyugalmában a mestert, kevesebb mostanság errefelé az ember. A Pálmaház még egyelőre zárva, de már nem sokáig várat magára.

Volksgarten

Eredetileg a Habsburgok maguknak terveztek a Hofburg tövébe kertet, ám az udvari kertépítő ajánlására belementek abba, hogy a területet a nép kapja, hogy legyen a köznek is parkja. 1823-ra a kert elkészült, az emberek birtokba is vették és 1925-től már Népkertként (Volksgarten) emlegették. Akkor a legszebb, amikor a 200 fajta és 3000 tőből álló rózsalugas virágba borul és városszerte ontja a bódító és kábító illatokat. Egész egyszerűen olyan, mintha egy parfümgyár fiolái ripityára szétpattannának.

Fotó: saját/weboldal

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt