Nők, akik Bécsből indultak el a világhír felé  

Március 8. a nők iránti tisztelet és megbecsülés napja. Ausztriában is megsüvegelik a szebbik nemet, régi hagyomány itt ez.

Ha azt kérném, soroljatok fel pár ismert nőt, akik Bécsben nagyot alkottak, akiknek a helyiek hálásak, vajon ki jutna eszetekbe? Azt azért nem feltételezem, hogy egy sem. Mária Terézia, Sisi, az őt alakító Romy Schneider biztos beugrana, talán még a tragikus sorsú Rudolf trónörökös ifjú szerelme, Maria von Vetsera bárónő is a listára kerülne, aztán biztos többen elgondolkoznának. Pedig a gyengébb nem képviselőiből is jócskán akadnak olyanok, akik a városon nyomot hagytak, akik letették a kézjegyüket a nemzet naggyá tételében, akik beírták magukat a történelembe. Nőnap alkalmából említsünk most meg ötöt.

Bertha von Suttner (1843-1914)

A világ neki köszönheti a Sütne művészet és a tudomány legrangosabb kitüntetését, a Nobel-díjat. A dinamit feltalálója érzelmi robbanás elébe nézett, amikor titkárnőnek magához fogadta az ifjú hölgyet. A több nyelven beszélő és kiemelkedő műveltséggel rendelkező Bertha nemcsak a tudós szívét lepte meg, de gondolkodásmódját is befolyásolta, és az elkötelezett pacifista hatására a dinamittal keresett hatalmas vagyonát nemes célra fordította, a tudomány, a haladás szolgálatába állította. Kettejük kapcsolatának méltó befejezése, hogy Bertha lett az első pacifista, aki a Nobel-békedíjat megkapta. Legismertebb regénye a Le a fegyverekkel! (Fotó: © pa/akg-images)

Lise Meitner (1878-1968)

Úgy tartják, ha Oppenheimer az atombomba atyja, akkor Lise Meitner az anyja. Tudóstársával Otto Hahn-nal karöltve ő fedezte fel 1939-ben a maghasadás alapjait, a radioaktív atommagot, és adott a folyamatra elméleti magyarázatot. A kémiai Nobel-díjat viszont nem neki, hanem társának, Hahn-nak ítélték oda. Az ítélet indoklásában még csak a nevét sem említették meg. Máig vitatott, mi lett volna, ha Lise Meitner nem nőnek születik. (Fotó: ©medium.com)

Hedy Lamarr (1914-2000)

Szexszimbólum, filmsztár, körberajongott díva, szerető feleség és családanya. És ráadásként ő a Bluetooth feltalálója. Nélküle ma nem wifizne senki. A világ legszebb nőjének nevezték és még véletlenül sem sejtették, hogy a szexis külső milyen eszes nőt takar. A hangos filmek történelmébe kétes hírnévvel vonult be: ő volt az első nő, aki meztelenül pózolt a filmvásznon. A botrányfilmet követően a 13 évvel idősebb Fritz Mand osztrák fegyvergyáros oldalán feleségként talált ideiglenesen megnyugvásra. Innen ered a fegyverek és a technika iránti olthatatlan szomja. Később Amerikába ment, ahol Hollywoodban filmcsillagként és szexbombaként futott be, miközben művésztársával karöltve feltalálta a wifit, jobban mondva annak alapját, az egyidejű frekvenciaváltást, így forradalmasította a hadiiparban használatos titkos adatátvitel technológiáját, a később Bluetooth-ként újjászületett megoldást. Találmányából a haditengerészet nagyot szakított, de ő csupán posztumusz díjakat kapott. Ausztriában, Németországban és Svájcban, a feltalálók napját november 9-én, Hedy Lamarr születésnapján ünneplik.

Maria Lassnig  (1919–2014)

A kortárs osztrák festők egyik leghíresebb, világszerte ismert alakja. Egy karintiai kis faluban született, tanulmányit Bécsben kezdte meg. Az akadémián nem bántak vele kesztyűs kézzel, művészetét elfajzottnak minősítették, őt pedig az intézményből 1943-ban kitették. Pedig nem tett mást, mint elsők között vállalt fel olyan kényes témát, mint a testtudat, és sajátos módon reflektált a nők társadalomban és művészetben elfoglalt pozíciójára. A női test változásait leplezetlen őszinteséggel mutatta be, merész aktokat festett, önmagát sem kímélte. Olykor ironikus, máskor fájdalmas képeivel a világot bekebelezte. Számtalan kitüntetése mellett a velencei biennálé Arany Oroszlán-életműdíja is ott lapul a hagyatékában. (Fotó: ©Maria Lassnig Stiftung)

Elfride Jelinek (1946-)

Amikor 2004-ben az irodalmi Nobel-díjat neki ítélték, világszerte nagy volt a felzúdulás és az értetlenség. Még olyan személy is akadt, aki tiltakozásul elhagyta a Svéd Akadémiát, mert túlságosan pornográfnak vélte Jelinek mestermunkáját. Tény és való, nemcsak hazájában nem örvendett különösebb népszerűségnek, de egészen a díj odaítéléséig német nyelvterületen is csaknem ismeretlen volt Jelinek. Vers, próza, dráma jellemzik életművét. A bizottság ítészei írásai zeneiségét emelték ki. (Fotó: ©AP)

Willendorfi Vénusz

Bár a lista messze nem teljes, épp csak felvillantotta a Bécsben hírnévre szert tett hölgyeket, a felsorolásból nem maradhat ki a császárváros leghíresebb asszonysága, a női termékenység megtestesítője, a Willendorfi Vénusz. A hölgyemény koros, becslések szerint 22 – 24 ezer éves és méretre is nagyon pici, mindössze 11 centi, ám amit üzen örök érvényű és ősi: a szerelem, a szépség és a termékenység princípiuma kapcsolódik a nevéhez. (A Szombathy József régész által 1908-ban felfedezett szobrocska a Bécsi Természettudományi Múzeumban látható.)

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Facebook csoportunkhoz.