- 2021-06-25
- Kategória Blog
- Tags:
Mesés vár, kalandos táj, hűsítővizű strand Bécstől alig egy órányira
Erdőségekkel szabdalt tájak, vadregényes, romantikus várak, meghitt apátságok, történelmi várromok, sebes folyású patakok, közvetlen, barátságos helyiek – ez mind Waldviertel. Alsó-Ausztria erdős negyede erőteljesen bevonzott és magába szippantott. Tarts velem, megmutatom milyen. Kedvcsináló Waldviertelhez!
88 kilométer, Bécstől 1 óra 7 perc. A B4-es út vezet a Kamptal Nemzeti Parkhoz, éppen oda, ahol a Kamp folyó fölött meredezik egy szikla, melynek tetején áll egész Ausztria egyik legszebb reneszánsz várkastélya, a Hoyos grófok tulajdona.
Rosenburg, a „Rózsák vára” – középkori romantika, reneszánsz nosztalgia
Egykor vadrózsákkal volt teli a hegytető, ilyesmi lehetett, mint ezen a képen, hatalmas bokrokat képezve dzsungellé terebélyesedve. Az 1200-as években szablyákkal estek neki, hogy az épülő várnak, amely akkoriban a babenbergi erődítményláncolat részét képezte, helyet csináljanak. Névadónak maradt a rózsa, melynek vad változata még ma is akad mutatóban a vár falánál megbújva. Ez a fáma járja arra, hogy igaz, vagy sem, már nincs ki megmondja.
Több mint 800 éve, hogy Rosenburg ott pompázik fent a sziklaszirten peckesen. A középkori lovagi várat a protestáns Graberek a 16. században reneszánsz stílusú kastéllyá alakították át, majd 100 évre rá került a mai tulajdonsok, a Hoyos család őseinek kezébe.
A vár 9.30-kor nyit, de a szemfülesek már hamarabb gyülekeznek, hisz a vár hátsó, középkori része csak idegenvezetővel tekinthető meg. Az első vezetés 15 perccel a nyitást követően indul, szóval igyekezni kell. Ezúttal nem volt tömeg, a pénztár körül csupán pár ember lézengett. Egy árkádokkal körbehatárolt mezőn át visz az út a vár kapujához. Azt tudva masíroztunk át rajta, hogy ez Közép-Európa legnagyobb lovagi tornákra alkalmas tere. Az én fantáziámban a Lovagregény című film jelenetei kelnek életre.
Mi egyből a hátsó, középkori részhez araszoltunk, a túra onnan indult. Termeken át vezetett, láttunk étkezőt, háló- és zeneszobát (utóbbiban egy magyar cimbalom állt), lovagi páncélokkal zsúfolt termet, kiságyút, melyet gyerekek kezeltek, kápolnát, étkezőt, és képet a tulajdonos családról.
A vár középső részében található a fakazettás mennyezetű bibliotéka, melynek faragásaiban gyönyörködhettünk eleget, nem zavart senki sem. És ugyancsak itt látható a kastély legszebb terme, a márványpadozattal díszített márványterem.
A múzeumot se hagyjuk ki: a solymászat rejtelmeibe vezet be, melyet errefelé sokan űztek kedvtelve. Ha a kiállítási tárgyak a ragadozómadarakhoz kellő hangulatot csináltak, akkor szedhetjük a sátorfánkat, hogy élőben is átéljük a korabeli vadászatokat. Izgalmas látványoság a reneszánsz solymászudvarban (Falkenhof) a ragadozómadarak röptetése. Én a 11 órai szeánszra fizettem be. Egy árnyékot adó terebélyes fa alatt foglaltam helyet, onnan néztem, ahogy ezek a hatalmas madarak – sólymok, sasok, keselyűk, baglyok – vezényszóra repkednek. A turistacsalogató látványosság megéri az árát. Ezúttal az izgalomból kijutott mindenkinek, hiszen az egyik keselyű gondolt egyet, és igencsak messzire elment, hiába vártuk, nem volt hajlandó hazaszállni.
Apropó! Tudtad, hogy a történelmi solymászat 2011-től az UNESCO kulturális örökségének a része?
Tipp családosoknak: A vár mellett található egy élmény- és mászópark, ahonnan vadító kiállítás nyílik a völgyre és Kaptalra. Kötélpályák, hidak, függőalagutak várják a kalandra vágyókat.
Innen pár percre, mintegy 5 kilométerre, a B 34-es úton menve található utunk második állomása, ami nem más, mint a Babengerek egykori vára, amely ma már csak romjaiban emlékeztet a dicsőséges múltra. A Gars am Kapm Waldviertel nevű várromról 13. századbeli okiratok őriznek emlékeket.
Hogy a Gars szó mit jelent, arról megoszlanak a vélemények, egyesek szerint szláv utónevet, mások szerint viszont ónémetül kertet. Valójában nincs különösebb jelentősége, ami megmaradt belőle, azt így is érdekes. Sok ember zarándokol el ide, egyrészt vonzza őket az évente megrendezésre kerülő operafesztivál, másrészt a fenséges kilátás.
Odalent egy városi strand hívogat, medencéiben az emberek vígan lubickolnak. Érdemes csobbanni egyet, felfrissülni, lazítani, az út porát lemosni. Baráti a belépő ára (felnőttjegy 4,7 euró, gyerek 2,6) és tömeg sem zavar az úszásban. (Részletek ITT.)
Ha a víz kiszívta az erődet és megéheztél, hazafelé menet beiktathatsz egy helyi gasztró-egységet. Moldban, egy kis faluban a legszebb vendéglőskert kitüntetésben részesült fogadóra bukkantam, amelynek a konyhájáról sem írtak rosszat. A Knell család vezeti és arról ismertek, hogy kizárólag helyi, waldvierteli alapanyagokat dolgoznak fel. A Das Landgasthaus zum Knell-ben finom vinersnicelt rendeltem, amihez fantasztikus salátát mellékeltek, olyat, amihez foghatót még Bécsben sem ettem.
Ha kedvet kaptál, irány Waldviertel!
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt