Hol turkálnak a bécsiek?

Üdvözlégy a nassolók, a csemegézők, a kincsvadászok paradicsomában. Giccs, vagy valóban értékes, művészeti alkotás? Régiség, vagy valami ócskaság az, ami a kezünkbe akad a bolhapiacokon? Hol turkálnak a bécsiek? 

A bolhapiacok mindenütt a világon különös vonzerővel bírnak. Bécsben sincs ez másképp. Azzal a kivétellel, hogy itt a kukások egy igazán egyedi ötlettel rukkoltak elő, mégpedig a szeméttelepeken landoló tárgyak sajátos újrahasznosításával. Az egyébként is spórolós osztrákok nehezen válnak meg megunt, de még használatra alkalmas dolgaiktól, nem szívesen dobják ki az egyébként még jó állapotban lévő tárgyaikat csak azért, mert ráuntak, szebbet, jobbat, modernebbet akarnak, vagy egyszerűen csak változatosságra vágynak. Ugyanakkor az is igaz, hogy kifejezetten szeretik az alkalmi vételeket, vadásznak az olcsón megvehető holmikra. Az ötletet ez adta, amikor 1989-ben megnyitották a 48er-Basart, azt a bizonyos piacot, ahol a már szemétre vetett kacatok új gazdára lelhetnek.  

                                                 A 48-as bazár szemetes monszter plakátja 

Bécs 19 szemétlerakó telepén folyamatos a nyitva tartás. A kidobásra szánt tárgyakat a helyi lakosok itt ingyen és bérmentve letehetik, természetesen szelektálva, és mindehhez csupán a címüket igazoló papírost kell felmutatniuk. A kidobott, leselejtezett tárgyakat átválogatják és a jó állapotban lévőket egy külön erre a célra rendszeresített teherautóval elszállítják, beárazzák és saját boltjukban eladják. A bécsiek körében igen közkedvelt, nagy népszerűségnek örvendő bolhapiacot, a „48er-Basart” évente közel 70 ezer ember keresi fel és csak kevesen távoznak üres kézzel. Nehéz ellenállni a vonzóan alacsony áraknak. A hulladékgyűjtőből, a szeméttelepről idekerült ócskaságok között sok a kincset érő tárgy. Van itt minden, mi szemszájnak ingere, bútor, játék, ruha, sportcikkek, használt gumik, kerékpárok, hűtők, háztartási cikkek, cipők, könyvek. Ezernyi megunt, kidobott, de viszonylag jó állapotban lévő áru, valóban potom áron. Az évi 800 tonnányi hulladékból 700 tonna itt talál új gazdára, megmenekítve az emberiséget, de legalábbis Bécs városát évi 700 tonna szeméttől. A sikeren felbuzdulva ma már tematikus vásárokat is tartanak. 

A bolhapiac címe: XXII. kerület, Stadlauer Str. 41a  

Bécs legismertebb és leglátogatottabb bolhapiaca azonban mégiscsak a Naschmarkt. Turistáknak kötelező program. A 2,3 hektárnyi területre, melynek történelme az 1780-as évekre vezethető vissza, szombatonként bolhapiac települ. Az egykori Aschenmartk nevű hamupiacot, ahová az emberek a cserépkályhák piszkát hordták, ma aschen (hamu) helyett a naschennek (nassolni) hívják. Hétvégeken jól megfér itt egymás a mellett a hosszan elnyúló pavilonok gazdag kínálata, a világ minden tájáról ideérkező hétköznapi és egzotikus zöldségek, gyümölcsök, fűszerek és a bolhapiac közel 400, kacatokkal, limlomokkal, valódi kincsekkel, kurrens termékekkel megpakolt standja.  

Bábeli zűrzavar 

A Karlsplatztól gyalogtávra lévő Naschmarktra metró is visz, a Kettenbrückengasse megállóig. Szombatonként hatalmas itt a tömeg. Az egyetlen hely, ahol egy kupacban keveredik a nehezen érthető bécsi szleng a hochduetsch-csal, a bevándorlók dialektusával, a külföldiek jellegzetes akcentusával. A német nyelvű kavalkádot megtöri a szerb, a horvát, a magyar, a lengyel, az orosz, az angol, az olasz, a török, a kínai. Mindehhez hamisítatlan keleti légkör, ázsiai, arab beütéssel. Mintha visszamennénk az időben, dívik a retro, itt aztán teljes mellszélességgel. A kínálat a ’60-as,’70-es évek KGST piacaira emlékeztet. Gramofon, bakelitlemez, kancsók, vázák, kerámiák, agyagszobrok, réztálak, könyvek, megsárgult újságok. Olykor akad Kádár Béla és ”Cóbel” is. Ami itt nincs, az nem számít, mondják az öreg rókák. Se kincsben, se díszben, se ehetőben, se ihatóban. 

A Naschmarkt választéka a szocializmus legszebb éveit idézi  

Az alkalmi vételre vadászó gyűjtők és a profik rendszeres vendégei az ócskapiacoknak. Hozzáértők. Válogatnak. Nem dőlnek be alkalmi vételeknek. Határozottak és ritkán tévednek. Az egyik helyi árus mögött csendesen lapul egy csodás, barokk képkeret, benne miniatűr képpel. Szemem megakad rajta. Profival van dolgom, derül ki rögvest. „Nem eladó” – mondja tömören a bécsi régiségkereskedő. Annyit szert elárul, a hajnalban vásárolt kép igazi kuriózum. Az ára is. 400 euró, de minimum a dupláját, ha nem a háromszorosát éri. Megélénkült a piac, meséli. Hála az újonnan érkezett szerb, horvát, román, magyar árusoknak, frissült a kínálat, előkerültek a monarchia volt országainak porlepte padlásain megbúvó ritkaságok.  

A barokk keretben lévő női portré ügyes hamisítvány, 80 euróra tartották, 40-ért adták volna 

Bolhapiacon kószálni, alkalmi vételekre vadászni, kincsre bukkanni. Beszippantani a zsibvásárok több száz éves, sajátos, semmivel össze nem hasonlítható, színes, kavargó, egymást túllicitáló, föld népeit összekovácsoló hangulatát. Idegen emberek kacatjai között turkálni, egy tárgy megérintésével életük részévé válni, adrenalin növelő,össznépi mulatság ez a javából. Méghozzá imádott. Villanásnyi történelem, múlt és jelen találkozása, melynek ha rövid időre is, de részesei leszünk.

Ellenállhatatlan ajánlat, Pest Budáról, rézkarc, régi emléket idéző pecséttel és retró, forintos árral a hátoldalán – Bécsben 20 euróért jutottam hozzá

II. kerület, Stadion Center, a parkolóház 3. emeletén, félig fedett helyen. Tematizált bolhapiac, szombatonként heti váltásban: gyerek ruhák, felnőtt ruhák, antikvitás és játék vásár. Alkalmanként éjszakai vásárt is rendeznek. 

A Karmelitermarkt szerdánként tart nyitva. Antikvitás, porcelán, ékszer, óra, kristály tárgyakra szakosodott piacként hirdeti magát. 

A 23. kerületben, a Siebenhirten (U6) megállótól pár percre, a Ketzergassén található bolhapiac is közkedvelt, könnyű megközelítése és választéka miatt.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt