A bécsi remíz

A kisfiúk tűzoltónak, katonának készülnek, talán még a masiniszta is belefér a képbe. Olyat viszont aligha hallunk, hogy villamosvezetőnek. Pedig a villamos is van annyira izgalmas, mint a vonat, és itt közelről is megcsodálhatóak, és kipróbálhatóak.

A bécsi tömegközlekedés fejlődéséről, 150 éves történetéről, a kezdetektől napjainkig kapunk képet a Remíz (Remise) telephelyén, a kiszuperált, múzeumi darabokat befogadó hatalmas hangárban. Sárga csík mutatja, merre van a látogatást kijelölő pálya. És ha már sárga, odabent ugyancsak sárga táblák teszik az embert irányba.

Ma már természetes, hogy megnyomunk egy gombot és magától nyílik az ajtó, hogy jelzünk a sofőrnek, mikor álljon meg. Nem volt ez mindig így. 1865-ben például ló húzta a síneken futó, kötött pályás villamost. Gyorsabb és olcsóbb volt, mint az ugyancsak patások által vontatott omnibusz, és akkora káoszt sem okozott. 

A képen látható muzeális darab, az Imperial kocsi, már 1868-ban szállította a népet Bécsben, és annyira közkedvelt volt, hogy előbb téliesítették a nyári változatot, majd később elektromos meghajtást is kapott. Egészen 1948-ig a városképhez tartozott. 

Azt tudta, hogy Bécsben már 1883-ban, a feltalálást követő második évben, üzembe állt az első elektromos villamos? Igaz ugyan hogy csak egy vonalon, a Práter és a Westbahn között, méghozzá az ötös, de a nyomvonal máig megmaradt. Az is igaz, hogy aztán még jócskán kellett várni addig, amíg 1897-ben a hálózatot a városban felavatták és ünnepélyesen átadták. Akkor 30 motoros járművet helyeztek forgalomba, 10 ember fért el ülve egy vagonban. És a sebességük sem volt valami észbontó, csupán 15km/órával haladtak a sínre helyezett járgányok.

Egyébként anno az elektromos villamosok elterjedését egészen magas helyről nehezítették. Maga Ferenc József császár féltette a várost, nem nézte jó szemmel, hogy a Ringet mindenféle dróttal behálózzák, amibe még áramot is vezetnek. Ellenezte, ahogy csak tehette. De hát hiába tiltakozott, az időt és a fejlődést megállítani még egy császári nemtetszés, rosszallás sem tudott.

Ezzel együtt érdekes, hogy amikor a nép őfelsége uralkodásának 60. évfordulóját ünnepelte, 4200 diák villamosozott ki a schönbrunni kastélyhoz, hogy Ferenc Józsefet köszöntse. Akkoriban a villamosok kalauzokkal futottak, szegények ellenőrök görcsöt kaptak, mire több ezer jegyet kilyukasztottak. Pedig aznap 967-en is szolgálatban álltak.

De vannak még más érdekességek is. Bécsben például gőztuja is járt, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, igen szennyezte a köztereket. Egykor emeletes villamossal is próbálkoztak, de ez sem jött be a kényelmes fővárosiaknak. Sehogy sem akarózott nekik felmászni az emeletre. 1939-ig bírták, majd, emeletes buszos társaikkal egyetemben, a közakaratnak engedelmeskedve, a forgalomból ezeket a járműveket kivonták. 

És itt van az a híres-nevezetes 26A busz, mely a 1976. augusztus 1-én hajnal 4 óra 30-kor a Reichsbrücke, a Birodalmi híd összeomlásakor pár másodperc alatt a víz alá került. Pillanatok alatt ellepte a Duna vize. A vezetője túlélte a szerencsétlenséget és még sokáig buszsofőrként tevékenykedett. Az elhíresült busz pedig a Remíz ékes és leghíresebb darabja lett.

Családbarát, interaktív és izgalmas. Végigfuthatunk a mai metró járatain, kalauzt játszhatunk és jegyet lyukaszthatunk, kifelé menet pedig más nagyvárosok közlekedéséről, villamosairól, metróhálózatáról még sok érdekességet megtudhatunk. Igaz, a kicsik akkor okulnak belőle, ha felnőtt kísérettel mennek a Remízbe. A történelmi visszatekintések között lépkedve, képekkel színesített leírásokat találunk, ahol elkel a nyelvtudás, de annak híján a történeteket az apukák és anyukák maguktól is kitalálhatják. 6652 és 55,

Fotó:saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt