Egy eldugott park misztikuma – a Schweizergarten

Az egyik legrégebbi park Bécsben. Közvetlenül a kortárs művészeteknek otthont adó 21-er Haus közelében. Ősszel egészen különleges. Amikor a magas fák leveleit szellő simogatja, és csak úgy hullanak, hullanak a levelek róla, a svájci kert, a Schweizergarten misztikus világba kalauzol.

A Hauptbahnhof modern épülete már nem látszik innen, pedig nincs messze. A 18-as villamos kettőt megy, és már szállok is le. Itt van a park egyik bemenete. Az utcákon suhanó autók ritmusát a piros lámpa töri meg, feltorlódnak egymás mögött, majd amikor zöldre vált a szemafor, felberregnek a motorok és startol a sor. Ennyi kocsitól és a város zajától az ember megbolondulna, ha nem lenne hely, ahol kikapcsolódhatna.

165.000 négyzetméter zöld, ez az, ami feltölt. Fák, virágok, fény és minden, a városi parkokban már-már megszokott kellék: tavak, kacsák, szobrok, no és persze játszóterek. A legjobb benne az, hogy mindenhez közel. Hogy miért maradt meg ez a nagy, beépítetlen terület a város szívében, annak egészen egyszerű a magyarázata. A közelben található az Arsenal, az egykori fegyverraktár az oka.

Az Arsenált, ahogy a bécsiek a múzeumot hívják, a ’48-as forradalmat követően építette Ferenc József. Fegyverkészletének olyan helyet keresett, ami védettebb, és a központtól sincs messze. Így esett a választása a mostani helyre, a főpályaudvar (Hauptbahnhof) közelébe.

A főúttól kicsit távolabb, beljebb a parkban egy acélszerkezetű ház áll, ami nem más, mint az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült műalkotás. A Karl Schwanzer építész által készített osztrák pavilont ide helyezték át, és 1962-ben itt nyitották meg a XX. Század múzeumát. Ma úgy hívják, 21-er Haus és a kortárs művészeti kiállítások fellegvárává avanzsált.

A parkot eredetileg Maria Josefa főhercegnőről nevezték el, aki az utolsó magyar király anyja volt. Mai nevét az I. világháború után kapta, éspedig 1920-ban, a svájciak előtt adózva, akik az ínségben szenvedő bécsi lakosoknak adományaikkal sokat segítettek. Akkor vette fel mai, angol kert formáját, akkor épültek meg a tavak, és akkor ültették be a parkot egzotikus alpesi növényekkel.

És ha már Alpok, a park sokak szerint ide, a fővárosba csempészi Stájerországot. Az asszociáció nem véletlen, hisz az itt székelő vendéglőnek, mely tipikus, tősgyökeres bécsi konyhájáról neves, is épp ez a neve: Klein Steiermark. Az eldugott helyet sokan keresik fel hétvégente, a verőfényes őszi napfény kicsalogatja a vendégeket a kertbe.

Szobrok, emlékművek, kortárs alkotások, cirkuszi elefántok színesítik a tájat. Egy két méter magas fekete alak messziről kitűnik és megállj mutat. A mű Frédérik Chopin lengyel zeneszerző születésének 200. évfordulójára készült, Bécsben töltött napjai emlékére, a Lengyel Köztársaság adománya Bécsnek.

A parkban van sportolási lehetőség, kosárpálya, erősítő rudak, pingpongasztal, a vizes játszó mellett városi strand, mely már üresen árválkodik, hisz vége a szezonnak. Szóval, ha nyugalomra vágysz, kizárnád a város hektikusságát, vagy csak nyújtóznál egyet, mielőtt utadon tovább libbensz, és épp erre jársz, fordulj erre és sétálj egyet.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt