A bécsi Szentendre

Olyan, mint Szentendre. Akik mindkét várost ismerik, kedvtelve hasonlítják össze.  A Duna partján fekszik, és összeér Béccsel. Klosterneuburg az ékszerdoboz neve. 

Klosterneuburg tündéri kis városka, Bécstől valóban egy kőhajításnyira. A központtól a táv mindössze 20 km. A főváros lakói már rég felfedezték, rezidenciájukat sokan ide át is tették. És miközben élvezik csendességét, időről időre heves harcot vívnak, hogy lakhelyüket a hivatal a császárvároshoz csatolja. A vita hol hevesebb, hol csendesebb, de egyelőre minden marad a régiben. A 27 ezer lelket számláló városka lényegében összeépült Béccsel, tábla jelzi, hol az egyik vége és szinte nyakába lóg a másik eleje. Aki a városhatárt átlépi, Alsó-Ausztria vendégszeretetét élvezi.

Impozáns látvány, ugye? Az apátság és a félbehagyott császári rezidencia az egész várost uralja, nem is kevés ideje. Úgy tartja a legenda, hogy amikor a Babenberger őrgróf, III. Leopold nősülni készült, menyasszonya, Ágnes asszony fátylát egy hirtelen támadt erős szél fejéről lekapta, és oly messzire repítette, hogy 9 évbe telt, mire egy virágzó bodzabokor tetején, egy vadászat alkalmával meglelték. A bokor pedig épp itt állt, ahol ma az apátság.

III. Leopold, akit Ausztria védőszentjeként tisztelnek, 1113-ban Klosterneuburgba telepedett le, és apátságot alapított rá egy évre. Az Ágoston-rendi szerzetesek az ő hívására érkeztek ide. A történetnek ezzel nincs vége. VI. Károly császár, Mária Terézia apja, a 18. században uralkodói rezidenciát álmodott Klosterneuburga, méghozzá a spanyol Escorial mintájára. A grandiózus építkezés azonban félbemaradt, mivel a császár meghalt, lányának pedig más elképzelései voltak, ő vagyonát a schönbrunni kastély építésére fordította.

A palota egyik szárnyát, amit nemrégiben restauráltak, megnyitották a nagyközönség előtt. Bár a Habsburg család keveset időzött itt, a termek berendezése eredeti. Az egyik helyiség Napóleon emlékét őrzi, aki itt járt, és bár mindössze fél órát töltött itt, róla nevezték el a szobát. Az étkező egyenesen lenyűgöző, de impozáns a díszterem is, mely a belépő vendégeket hatalmas méretével nyűgözte le. 

A Sala terrenában, ahová a turisták belépnek és ahol jegyet vesznek, nyolc, egyenként két és fél méter magas, óriási Atlantisz-szobor fogad, méghozzá abban a formában, nyersen hagyva, ahogy az építkezés anno abbamaradt. .

900 éves múltjuk során az Ágoston-rendi kanonokok jelentős műkincseket halmoztak fel. Könyvtáruk messze földön híres, közel 300 ezer kötetet őriznek, és az apátság levéltárában lévő dokumentumok is jelentős történelmi értéket képviselnek. Köztük számos olyan is van, mely bennünket érinthetnek, hisz egykor erre még Mátyás király hadai is betértek. Leghíresebb műkincse, a középkorból származó, világhírű Verduni oltár, mely nevét készítője, Nikolaus mester szülőföldje, Verdun után kapta.  

A templom maga különböző korok építészeti stílusának lenyomata. Még megvan az eredeti, román stílusú alapja. Az orgonája pedig, a korai barokk egyik meghatározó darabja, kiemelkedő alkotás Európában.

Az apátság legféltettebb kincse a főhercegi sapka, az osztrák szent korona, amit 1616 óta féltve óvnak. A korona idén 400 éves, annak idején III. Maximilián főherceg, a későbbi II. Maximilián császár bízta a rendre, hogy legyen az őrzője. A kolostor falait legfeljebb pár napra hagyhatta el, a Habsburg időkben, kizárólag a koronázási szertartás idejére. Az osztrákok szent koronája 2011 óta látható.

Ennyi látnivaló után jól esik egy kicsit megpihenni, az apátság borospincéjébe ellátogatni, és egy finom nedűt lehörpinteni. A kolostor leghíresebb borát, a St.Laurentet ajánlom. 

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt