A Hawelka – kultikus kávézó a Graben közelében

Hawelka a kávéházi kultúra szerves része, pedig nem a legrégebbi „darab” Bécsben.

Hawelka neve fogalom a császárvárosban. A helyiek csak így, a tulajdonos neve után emlegetik Bécs egyik legismertebb kávéházát, ahova ma már rengeteg turista is jár. Egy picinyke, eldugott utcán áll a kopottas felirat: Café Leopold Hawelka. Aki nem hallott még róla – feltéve, ha egyáltalán van ilyen – elmegy mellette, kivált télen, amikor az előtte lévő placcon nincsenek kirakva székek. Kívülről semmi különös, még azt is megkockáztatom, nem is olyan bizalomgerjesztő, ám a története és a múltja ikonikus kávéházzá varázsolta.

Ami a lokációját illeti, ennél jobb helyet aligha találhatott volna a házaspár, amikor az Alt Wien kávézóból, amit 1936-ban először vettek kézbe, miután esküvőjüket követően Leopold és Josefine felköltöztek Bécsbe, ide tette át a rezidenciáját. Pár perc csupán a Stephansplatztól, a Grabenről nyíló Dorothergasse, mondhatni Bécs szíve. 1939-ben, miután feladták az Alt Wient és átvették az egykori éjszakai bárt, némi átalakítást követően nyitották meg a Hawelkát.

Azt mondják, ez egy valódi gyöngyszem a kávéházi hagyományairól híres Bécsben. Itt valóban megállt az idő, minden olyan, mint a ’40-as években, nem változott a berendezés sem, bár a falak friss festéket azóta már láttak, de aztán visszakapták a régi relikviákat, fényképeket, kéziratokat, festményeket, rajzokat, amiket egykoron hírességek fizetség gyanánt és a jó tartásért Hawelkának adományoztak. Neves művészek kapták fel a helyet, a kávéház hamarosan valódi bohém tanyává lett. Törzshelye volt ez Hundertwassernek, Heimito von Doderernek, Ernst Fuchs is gyakorta benézett, hogy egy kávét felhörpintsen, hogy csak pár ismertebb nevet említsek. A Hawelkáról még dal is született, és futótűzként az is elterjedt, hogy itt meleg és szívélyes fogadtatásra találnak a bécsi bohémek.

Hawelka személyesen ismerte a vendégeit, kézfogással köszöntötte a betérőket, sajátos hangulatot kölcsönözve a helynek. Számos ismert zsurnaliszta, színész és politikus fordult erre, és járt oda, mintha ez lenne második otthona, de megfordult itt Arthur Miller, Andy Warhol és Elias Canetti Nobel-díjas író, de betért ide Peter Ustinov is.

Ám nemcsak a hely szelleme és Hawelka kitüntető figyelme vonzotta ide a hírességeket, de nejének, Josefinének különlegesen ízes specialitása, a dzsemmel töltött buktája is idecsalta a házi finomságokra kiéhezett népséget. Amikor Josefine nekiállt a bukta készítéséhez, a kelt tészta illata a kávézó minden szegletét elárasztotta, amitől a vendégeknek rögvest beindult a nyálelválasztása, és alig győzték kivárni, mikor kerül a mennyei étek az asztalukra. Az ősi családi recept szerint készült buktának hamar híre ment, és már kora reggel erre fordultak feliratkozni az emberek, hogy biztosak legyenek, este nekik is jut a buktából egy szelet, mivel Josefine csupán két tepsit sütött naponta. Legalábbis így tartja a fáma, de lehet, hogy ez már a legendák birodalma.

A Hawelka a nyitás óta változatlan népszerűségnek örvend, csak úgy özönlenek ide a népek. És hogy mi a titka sikerének? Nyilván a múltja, hogy jó a helyben pörkölt kávéja, máig illusztris a társasága és hogy megmaradt minden, ami visszavisz a legendássá szelídült múltba: a márványasztalok, az eredeti Thonet-székek, a régi újságcikkek, melyek felidézik a letűnt időket, a sok rajz, amit a művészek fizetség fejében a tulajnak adtak, melyek máig díszítik a megsárgult falakat.

Leopold Hawelka 1911-ben, egy cseh család fiaként az alsó-ausztriai Mistelbachban született, több mint 100 évet élt meg. A kávézó ma is családi tulajdonban van, a 3. generáció vezeti.

Cím: 1. kerület, Dorotheergasse 6.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt