A Hermes-villa – az álmok kastélya Bécsben

Bécs legismertebb romantikus szála, a mesébe illő szerelem ebbe az idilli környezetbe, a Lainzer Tiergarten erdőjének sűrűjébe vezet. Ide álmodott egy aprócska szerelmi fészket Ferenc József az ő Sisijének.

Amikor 1837. karácsonyán, december 24-én megszületett Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, Miksa József bajor herceg harmadik leánygyermeke, senki nem gondolt vele, hogy egyszer majd beírja magát Ausztria történelmébe. Még csak azzal sem számoltak, hogy rangon felüli vőlegényre akadnak. A sors azonban másképp rendelte, Európa legrégibb uralkodóházának feje, Ferenc József vetett rá szemet, és első látásra beleszeretett.

A császár sosem szűnt meg Sisit szeretni, a rengeteg intrika ellenére még akkor is konokul kitartott választottja mellett, amikor boldogságuk már távolról sem volt konfliktusmentes. Sisit élete végéig bolondulásig szerette. Ez a kis vadászkastély is érzelmeit bizonyítandó, szerelmi zálogként épült meg, ahová Lainzer Tortól ilyen romantikus út vezet.

Ferenc József nem titkolt szándéka a kastély megépítésével az volt, hogy a nagy világban bolyongó nejét maradásra bírja. Tökéletes helyet talált ahhoz, hogy Sisi elvonuljon, kedvenc sportjának, a lovaglásnak hódoljon, a természet lágy ölén lenyugodjon. A villa nevét Hermész görög istenről kapta, kinek a kertben áll a márványszobra, egy müncheni szobrász, ErnstHerter alkotása.

A császár a projektbe szívét lelkét beletette, mindenből a legjobbat rendelte. Az építkezésen egy sor technikai újítást is kipróbáltak. A villáig vezető út mentén elsők között Bécsben, elektromos lámpákat telepítettek. Az épületbe telefont is beszereltek, ami ugyancsak újdonságnak számított abban az időben. A villát a Ringstrasse neves építészével, Carl Hasenauerrel terveztette.

A palota díszítését a híres udvari festőre, Hans Markarta bízta, aki a császárné hálószobájába Shakespeare Szentivánéji álom című művének egyik jelenetét álmodta meg. Az idős mesternek nem volt érkezése a munkát bevégezni, a halál idejekorán elragadta, így művét többi között a Klimt testvérek, Gustav és Ernst fejezték be.

Az emeletre ilyen mívesre faragott lépcsőn jutunk fel. Látszik, hogy minden részletre ügyeltek, hogy elnyerjék a császárné tetszését a mesterek.

A császári pár Mária-Valéria lányuk kíséretében kereste fel először a kész villát, amelyet 1886. május 24-én adtak át. Mária Valéria Lainznak nevezte el a kastélyt, amely egészen elbűvölte: odáig volt a csodás termektől, az előkelő díszítésektől, a márványtól, a hatalmas kandallóktól, különösen anyja szobájának enteriőrje fogta meg, amelyet intimre, otthonosra terveztek, és amely pompájában a rokokóra emlékeztette.

Sisi azonban nem szerette, börtönben érezte magát benne, pedig Ferenc József szívét-lelkét beletette. A villából nem lett szerelmi fészek, ahogy azt Ferenc József titkon remélte. Bár 1887 és 1898 között egy hetet minden évben kettesben a kastélyban töltöttek, Sisi a villát mégsem zárta a szívébe.

A II. világháborút az épület sértetlenül megúszta, ám az orosz katonák rongálása nyomot hagyott rajta. A villa az ’50-es évekig üresen állt, végül azért renoválták, mert az amerikai Walt Disney produkció A lipicai mének csodája című filmjének forgatását ide tervezte. A villa felújításában nagy érdemes volt Bécs akkori polgármesterének, Bruno Mareknek, aki létrehozott egy egyesületet a villa megmentésére, hogy a kis vadászkastély újra régi pompájában tündököljön.

Tipp! Minden hónap első vasárnapján ingyen látogatható.

Fotó: ©becsifekete.hu

Ha tetszett a poszt, csatlakozz ITT a Facebook csoportunkhoz!