A multikulti Bécs

Nem véletlenül mondják a császárvárosra, hogy a népek olvasztótégelye. Lássuk, kik olvadnak fel igazán benne, és milyen a város külföldiekhez való kötődése.

Az évek hosszú során sokat változott a világ, a császárváros, ha lehet, még színesebb forgatag lett. Ha hiszik, ha nem, Bécsben hivatalosan 183 náció él, dolgozik és lakik. A népek számának növekedésében az Európai Unióhoz való csatlakozás hozott nagy változást, bár a monarchiától addig sem volt idegen a nemzetek sokszínűsége, ám ilyen méreteket még sosem öltött a különböző népek együttélése.

img_4689.jpg

Az osztrákok száma Bécsben lassan, de biztosan apad. Az utóbbi 45 év nagy változást hozott. Anno 1,55 millió osztrákra 61 ezer külföldi jutott, akik 60 nációra oszlottak, ma ez a szám így fest: 1,3 millió osztrák több mint félmillió idegennel osztozik a városon. A szerbek, a törökök és a németek vannak a legtöbben, így ebben a sorrendben. Még egy érdekes adat, az utóbbi 5 évben az EU tagországok közül a magyarok száma növekedett a legdinamikusabban, 137%-kal. Jelenleg hivatalosan 19.387 magyar él az osztrák fővárosban.

dsc03824.JPG

img_9477_3.jpg

De a város maga is ezernyi szállal kötődik más kultúrákhoz, népekhez és számtalan nyoma is van ennek. Vegyük például a közterületeket, melyek sok érdekességet tükröznek. Ha végigsétálunk rajtuk, vagy csak a névtáblákra felpillantunk, anélkül, hogy Bécset elhagynánk, egy földrajzóra kellős közepén tartunk. Itt van mindjárt a Schwedenplatz, egészen bent a központban, a Duna-csatorna partján. Hogy vajon mit keresnek itt a svédek ott, ahol a legtöbb turista koptatja az aszfaltot, annak kevés ember a tudója. Nos, a történet a múltba visz vissza. Az első világháborút követően a svédek a bécsiek segítségére siettek, évekig tartó humanitárius támogatást nyújtottak az ittenieknek, kiváltképp a gyermekeknek. A hála jele, de nemcsak ez a tér, de az itt álló híd is a svédek emlékét tartja tiszteletben.

img_3605.jpg

img_2798_2.jpg

De hogy kerül Mexikó Bécsbe? Ennek is érdekes a története. Eredetileg “Erzherzog-Karl-Platz”, Károly főherceg volt a második kerületben található tér neve. 1956-ban azonban változást hozott a történelem szele, a tér átkeresztelkedett, felvette a Mexicoplatz nevet. A névválasztás nem a véletlen műve. Az elnevezés arra emlékezetet, hogy 1938-ban világszerte e távoli ország volt az egyetlen a népszövetségben, mely az Anschluss ellen fellépett, és nyilvánosan tiltakozását fejezte ki a megszállás ellen. Ma a téren Közép-Európa egyik legjelentősebb temploma áll.

img_7729.jpg

vegleges.jpg

Türkenschanzpark. Már a neve is izgalmas, a XVII. századból ered, idézi a történelmet. Akkoriban, pontosan 1683-ban, itt sáncolták el magukat a törökök, amikor jött a felmentő sereg. A nép addig emlegette török sáncként a helyet, míg végül ráragadt, és hivatalosan is ez lett a neve. A park mellett egy utca is a török időket idézi a 18. kerületben.

img_5207_1.jpg

img_5240_1.JPG

Bécs Floridsdorf kerületéből egyenes út visz Prágáig, melyet az egyszerűség kedvéért és igencsak logikus módon “Prager Straßénak neveztek el. Régen lovas hintók, szekerek vánszorogtak az úton, ma a cseh fővárosig sztráda vezet, melyen gyorsabbnál gyorsabb autók repesztenek. És még említsük meg a dánokat, nem lenne igazságos, ha a sorból kimaradnának. 1930-ban egy egész nemzetről kapott egy utca nevet (Dänenstrasse), így fejezték ki a bécsiek hálájukat és szeretetüket a dánok nagylelkűsége iránt, hisz a világháborút követően, 1918 és ’21 között az északi országból hathatós anyagi segítséget kaptak a bécsiek. Japánból is kapunk egy szeletet. A Setagayapark az egyik legszebb és legkülönlegesebb park Bécsben. Nevét Tokió ismert városrészéről kapta, melynek vezetése a kertet a döblingi lakosoknak ajándékba adta, mivel a két kerületet idestova 30 éve szoros baráti kapcsolat fűzi össze. A kert, e meghitt viszony szimbólumaként, 1992-ben lett kész.

img_2644_1.jpg

img_2521.jpg

Aztán van itt még az argentinokról is elnevezve utca, de a lipcseiek, a drezdaiak is kaptak emléket, az oroszokra Dosztojevszkij révén emlékeznek, és hát furcsa is lenne, ha épp a magyarokról nem lenne legalább egy utca elnevezve, hisz a magyar történelem ezer szállal kötődik ide.

img_0508_2.jpg

A 3. kerületi Ungargasse, melyről már 1444-ben említést tesznek, igaz, akkoriban Hungarngasseként emlegették. Nevét a Magyarországról érkező kereskedőkről kapta, akik a városba érkezve többnyire ezen az utcán lévő fogadókban találtak szállásra.

13439010_1739900159615234_2520727054081813308_n.jpg

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt