Aktív pihenés családosoknak, természetimádóknak Alsó-Ausztriában

Függőhíd, víz alatti megfigyelőhely, állattetem, nyomkeresés kezdő szinten, játszópark, az állatvilág felfedezése, interaktív tárlatok és izgalmas programok várják az Orthba érkező családosokat. No és egy gólya, amely a vár egyik tornyán eteti szorgosan fiókáit.

Ez utóbbi látványáért azonban meg kell küzdeni: több emeletnyi lépcsőt kell legyőzni ahhoz, hogy felkapaszkodva a magasba, egy kamerán át bekukkantsunk gólyaanyuka szorgos munkájába, a kis fiókák növekedésének különböző fázisaiba.

“Az Alsó-ausztriai Duna-ártér egy csodálatos, zárt világ. Aki csak a hegyvidékeket, az erdőket vagy az alföldi területeket ismeri Ausztriában, az nem is sejti, hogy egy világváros közvetlen közelében még egy ilyen érintetlen, sajátságos vadon létezik.” Rudolf – Ausztria trónörököse 1888-ban mondta ezt, amikor a környéket felfedezte és lelkesen népszerűsítette. Hozzá kapcsolódik a tárlat, amit ugyancsak itt fent láthatunk, Rudolf trónörökös és az orthi kastély címmel.

A Weinviertleben lévő Donau Auen Nemzeti Park látogatóközpontja Bécstől alig egy karnyújtásnyira található, méghozzá egy kastélyban. Az Orth-kastély, vagy ahogy a helyiek hívják, Schloss Orth a 11. században épült, majd ezt követően több száz éven át folyamatosan bővült, és kapott új külsőt. A történelem során többször cserélt gazdát, mígnem I. Lipót német római császár, és egyben magyar király kezébe nem került. A 17. században a kastély tulajdonosai a Habsburgok lettek, végül Habsburg–Toscanai János Szalvátor főherceg rendelkezett felette, aki aztán a 19. század végén kivált a Habsburg-család kötelékéből, és felvette a Johann Orth nevet. Innen a kastély mai elnevezése.

A név megmaradt, de a gazda új lett, a kastélyt végül Ferenc József vette meg, méghozzá azzal a céllal, hogy iskolát hozzon létre benne. Habár az I. világháború tervét kettészelte, a gondolat új formát öltve megmaradt: sok gyerek jár ide, hogy a természettel ismerkedjen és tudását elmélyítse.

És mindezt interaktív módon, játékos formában. Az állandó kiállítások mellett, amelyek a park élővilágát mutatják be, számtalan izgalmas kaland várja a kicsiket a szigeten, ahová egy hosszú fahíd vezet.

A játszópark mellett rögtön felfedezhetik Ausztria egyetlen, honi teknősét, aki most épp napfürdőt vett, és a vizet elhagyva az egyébként számára életteret jelentő „padra”, kiszáradt fahasábra telepedett.

Aztán van itt akár nyomkeresésre is alkalmas ismertető tábla, ahol nemcsak az itt élő állatok tappancsai, de ürülékei is láthatóak, hogy a parkban, az erdőben túrázva felismerjük, melyik állat nyomában járunk. A függőhíd is érdekes, nagyon kedvelik a gyerekek, akár ügyességi próbának is beillene.

A legizgalmasabb és a gyerekek által a legkedveltebb mégsem ez, hanem a víz alatti állomás, ahonnan megfigyelhetjük a tó élővilágát, egészen közelről láthatjuk a benne élő állatokat, megleshetjük szokásaikat. Részesei lehetünk mindannak, ami odafent a kíváncsi tekintetek elől rejtve marad.

De találunk itt tanösvényt is, elhalt fatörzsekkel ismerkedhetünk, és látunk elhullott állati tetemet. Ez akár morbidnak is tetszhet, de a gyerekek ettől nem rökönyödnek meg, elfogadják, hogy a halál természetes része az életnek.

És van itt „kígyófarm” és ürgetelep is (az “ásatásra” tábla figyelmeztet), no és zöld terület, ahol szabadon futkározhatnak a gyerekek.

A Donau-Auen Nemzeti Park egyike Ausztria 6 nemzeti parkjának. Területe 96 négyzetkilométer, Bécstől keletre húzódik, és egészen az osztrák-szlovák határig terjed. A természetvédelmi övezetben több mint 100 kilométernyi kijelölt szakasz várja az élményre vágyókat. A látogatóközpontban különböző, vezetett túrákra is be lehet fizetni, érdemes felkeresni.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: ITT