Nincs hozzászólás

Balettozó lipicaiak Bécsben

Korhű öltözék, harsona, gyönyörű, lipicai lovak, már csak a királyi fők sora hiányzik, hogy teljes legyen az élmény, melyet a monarchia idején nyújtott a lovasiskola. Amúgy azóta, 450 éve, változatlan a ceremónia.

A Bécsi Spanyol Lovasiskola szinte kötelező program annak, aki Bécsbe látogat. Legyen az királynő, államelnök, vagy turista. Olyan attrakció ez, melyet legalább egyszer látni kell. A múltja egészen a görög demokráciáig nyúlik vissza. Akkoriban volt szokás, hogy a lovakat „balettozni” tanították. Aztán a történelem jó időre leszámolt vele, a szokást elfeledte, egészen addig, míg II. Károly főherceg újra nem élesztette. (Fotó:©stadt-wien.at/herbert­- graf)

stadt-wien

Ménest alapított, méghozzá Trieszt mellett, Lipizzán (ma szlovéniai Lipica). Ezt a helyet találta a legalkalmasabbnak arra, hogy az új fajtát meghonosítsa I. Ferdinánd császár fia. Maga a szó, „lipica” egyébként hársfát jelent, melyet a szlávok az élet fájaként emlegetnek. Károly főherceg anno maga sem sejtette, hogy több száz éven átnyúló hagyomány megteremtője. A híres ménesnek ma a stájerországi Piber az otthona. (Fotó: Lipizzaner in Piber© Österreich Werbung/Wiesenhofer)

80

Önös érdek vezérelte, nem gondolt arra, hogy a lovakat nyilvánosan produkáltassa. Az volt a célja, hogy a monarchia hírnevéhez és erejéhez méltó pompás ménest tenyésszen, mely az udvart, az arisztokráciát szórakoztatja.

55

A törzset alapító mének spanyol és olasz eredetűek. Gazdasági lóként is elterjedtek, fogat elé is befogták őket, és a sportban elért eredményeik sem jelentéktelenek. Díszlovaglásra azonban csak a legnemesebbek kaptak lehetőséget. Ferenc József különösen szerette őket. Feltűnő intelligenciájukat, harmonikus mozgásukat, könnyed, elegáns vágtájukat, pompás testarányukat és tetszetős megjelenésüket. (Fotó:APA)

Span_APA.jpgvienna.at

Sokan gondolják úgy, hogy a lipicai ménes magyar. Bár sem neve, sem eredete, nem támasztja alá a vélekedést, azért mégsem alaptalan a feltételezés. A Napóleon elleni háborúban menekíteni kellett a ménest, így a lovak Mezőhegyesre kerültek. 1815-ben, amikor a lovakat Lipicára visszahajtották, egy részüket itt fogták, és Magyarországon tenyésztették tovább. (Fotó:©stadt-wien.at/herbert­- graf)

Spanische Reitschule 1, Josefsplatz 1 Kaiser Karl VI. ließ 1729-1735 von Joseph Emanuel Fischer von Erlach die barocke Winterreitschule erbauen. Der das ganze Gebäude ausfüllende Reitschulsaal (55 m lang, 18 m breit, 17 m hoch) bot insbesondere während des Wiener Kongresses 1814/15 Raum für Festlichkeiten mit bis zu 10.000 Gästen. Nach wie vor finden hier die Vorführungen der 1572 gegründeten Spanischen Reitschule statt, eine ganz besondere Wiener Sehenswürdigkeit. Die Bezeichnung "Spanische" kommt von der aus Spanien stammenden Pferderasse, die in Österreich seit 1562 zur Zucht herangezogen worden waren. Später wurden die spanischen Pferde nach dem 1580 gegründeten Gestüt Lipizza bei Triest (heute Lipica in Slowenien) Lipizzaner genannt. Jetzt werden sie in Piber in der Steiermark gezüchtet. Die Reitschule pflegt die Reitkunst in ihrer höchsten Vollendung, fördert durch die Ausbildung geeigneter Schüler die Dressurreiterei und ist eine der weltbekannten touristischen Attraktionen Wiens. Die "Morgenarbeit", das Training der Lipizzaner, ist ohne Kartenreservierung zugänglich.

A Bécsi Spanyol Lovasiskola előadásaira és nyilvános próbáira tavaly közel félmillió ember váltott jegyet, hisz a világ azon kevés iskolájának egyike, ahol a klasszikus lovas művészetben évszázadok óta változatlan formában gyönyörködhetnek az emberek. „Courbette”, „Levade”, „Croupade”, „Capriole”, „Piaffe”. Hogy mik ezek? A „magasiskola” szigorú szabályait követő balett elemek, melyeket megtanulni nagyon kevés ló képes. Nem csoda, hogy a Bécsi Spanyol Lovasiskola az UNESCO szellemi kulturális világörökség része lett.

Fotó: saját/youtube/wikipedia

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt