A seitenstetteni apátság és a kereszt nélküli templom

Volt idő, amikor a kolostorok, az apátságok olyan misztikus, titokzatos dolgot jelentettek nekem, olyan érinthetetlennek tűntek, ahová a lábát sem teheti be az ember. Mióta Alsó-Ausztria kolostorait látogatom sorra, oldódott a szorongásom. Nem gondoltam volna, mennyi kincset rejtenek a szerzetesek lakta épületek. Mutatom, most éppen mire bukkantam.

Ha ránézel a templomra mi furcsát találsz rajta, kérdezte az idegenvezető a seitenstetteni bencés apátság udvarán, isten házának bejáratánál. Nincs rajta kereszt, kiáltott fel egy 5 éves forma gyerek.

A helyes válasz hallatán fiatal vezetőnk, a bencés apátság gimnáziumának egykori diákja lelkesen vágott bele mondandójába. Úgy tartja a fáma, hogy hatalmas vihar tombolt egykoron a faluban, de akkora, hogy még a keresztet is megrongálta. Addig-addig ingott jobbra, balra, mígnem veszélyes lévén leszedték róla. Azóta nincs ember, aki a tetejére felmászna, mivel az öreg harang is megbillent, így pár millimétert a torony is kilengett, szemmel alig láthatóan, ám ahhoz épp eléggé, hogy senki ne vegye magának a bátorságot, hogy a harangtoronyba felmásszon.

„Vierkanter Gottes “(Isten négyszögletű háza). Így nevezi a nép az apátságot, ahol több mint 900 éve harmóniában élnek egymás mellett a barátok, ahol találkozik és eggyé olvad a művészet, a kultúra, a kulináris élvezetek és a natúra. A Béccsel határos Alsó-Ausztria számtalan apátság otthona. Mostviertel szellemi és kulturális központja a bencés rendi Seitenstetten apátság kies tájba ékelődött, csodás barokk „palotájához” másfél órás út vezet Bécsből. Az álmos kis falucska múltja és jelene az apátsággal fonódott szorosan össze, hisz ez a régió nyugati részének fő látnivalója. A város most kihalt, még érződik a pandémia hatása, de reményre ad okot pár turista felbukkanása.

1112-et írtak, amikor a kolostort Udalschak, vagy Udiskalkan megalapította. Aztán rá két évre a szerzetesek Göttweigból települtek át ide, az épületet többször tűzvész pusztította, Mátyás király serege portyázott egykoron erre, nem kímélte a török sem, de a rendnek leginkább a reformáció ártott. Az épületegyüttes mai barokk külsőjét a 18. század elején nyerte el.

Az impozáns lépcsőház freskóját Bartolomeo Altomonte Jan Sobieski lengyel király udvarában szolgált festő készítette el. A mennyezet közepén barna csuhában Szent Benedeket ábrázolta kocsin ülve. A négy sarokban az akkor ismert négy földrészt festette meg: a szekér mögött Európa (hermelin), balra Amerika (papagáj), aztán az órajárásnak megfelelően jön Afrika (oroszlán), majd a sort Ázsia (teve) zárja.

A márványterem mellett sem megy el szótlanul az ember. Szerintem a legszebb helyiség az egész épületben. Paul Troger mennyezeti freskója ámulatba ejtő. Az itt látható makett az apátság valódi nagyságát tárja elénk.

Imádság, munka, olvasás. Ez a bencések jelmondata, hiszen ők nemcsak istennek szentelik életüket, a napi imádság mellett aktívan dolgoznak, valamennyi szerzetesnek szakmája van: ki asztalos, ki tanárnak tanult, többen kétkezi munkát végeznek. Utóbbiról az apátság kertje árulkodik a leglátványosabban.

A történelmi Hofgartenben sétálgatva látható a szorgos kezek munkájának gyümölcse, gyönyörködhetünk a szép sorrendben elültetett konyhakerti és gyógynövényekben. Beszippanthatjuk a tarkabarka színekben pompázó 110 fajta rózsa illatát. Kereshetjük a múlt nyomát, az első burgonyaültetvény helyét, hisz, ha hinni lehet a szóbeszédnek, az első krumplikat Ausztriában 1620-ban itt ültették el, és ugyancsak ebből az időkből a könyvtárban őriznek egy burgonyasaláta receptet.

Apropó, könyvtár! Kétségtelen tény, ez az apátság ékessége. Egészen különleges a fehér bőrbe kötött könyvek összessége, a 100 ezer darabból álló állomány egy része, mintegy 80 ezer kötet látható a teremben. A legnehezebbel legutóbb még testedzést is végeztek. Történt ugyanis, hogy a filmesek kedvencét, a bibliotékát egy fitnessedzés színhelyéül választották. A tréninget az egyik tévéadó is sugározta, bemutatva, hogy a súlyos könyvek jó adott esetben jó szolgálatot tesznek a súlyzók helyett.

Az apátság épületében egy gimnázium is székel, melyet a 19. század elején nyitottak meg, és amelyben elsősorban humán tárgyakat és modern nyelveket tanítanak hangsúlyosan. Az egykori magániskolát Ferenc József tette nyilvánossá. A folyosókon elhelyezett, még a rokokó szekrényekben is a tanítást szolgáló ásványok és preparátumok kaptak helyet.

Aki kedvet kap, hogy a világtól elvonuljon, magába forduljon, itt azt is megteheti, hisz az apátságban erre a célra fenntartott szobákat jutányos áron akár ki is veheti. Ha pedig csak egy röpke pihenőre vágyunk, ahhoz a barokk kert kínál kellemes környezetet. Ott ejtőzhetünk egyet és élvezhetjük a csendet.

Fotó: © becsifekete.hu

Ha tetszett a poszt, csatlakozz ITT a Facebook csoportunkhoz!