Amadeus Bécsben

1756 január 27-én született. Megunhatatlan a személye, pláne a zenéje. A világhírű „celeb” bár Salzburgban született, ezer szállal kötődik Bécshez. Rövidke élete itt teljesedett ki, emlékét a császárváros örökre őrzi.

Minden idők egyik legnagyobb zenei zsenije a legjobban eladható márkanevek egyike, emléke turisták milliót vonzza Bécsbe, holott nem a császárváros szülötte. Mindössze 35 évet élt, és e röpke idő alatt 600-nál több zeneművet írt. Azon túl, hogy ő volt az első gyermek világsztár, más érdekességek és különlegességek is kötődnek hozzá.  Talán akad olyan is, amiről még nem hallottál.

Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Gottlieb Mozart néven anyakönyvezték Salzburgban, 1756. január 27-én. Születése után egy nappal a salzburgi dómban keresztelték meg, ott kapta e tengernyi nevet, melyek közül az utolsó kettő a Theophilus és a Gottlieb – ugyanannak a névnek a görög és német változata – „Isten kedveltjét” jelent. Mozart e nevek olaszos alakját, az Amedeot használta, ezt váltotta később a franciás Amadéra. Végül a latinos Amadeus ment át a köztudatba, amire ráerősített Miloš Forman filmje, és Falco slágere. A családja és barátai azonban nem e néven emlegették, Wolfinak becézték.

Mozart 7. gyermekként jött a világra, bár testvérei közül életben már csak Maria Anna Walburga várta. Miután világhírű lett, sokáig állt a bál, vajon Mozart német-e vagy osztrák. Születése évében ugyanis Salzburg önálló hercegség volt, nem tartozott Ausztriához, Mozart halála után 1 évvel csatolták az országhoz. Ugyanakkor német sem lehetett, annak ellenére sem, hogy apja, Leopold Augsburgból származott, mert akkoriban a város Bajorországhoz sem tartozott. (A német birodalom 1871-ig kis hercegségekből, királyságokból állt.) Ha szigorúan ragaszkodunk a tényekhez, Mozart se nem osztrák, se nem német. Az osztrákok persze a valós tényeket elhallgatják, és Amadeust magukénak mondják.

Ha Mozart nyomába szegődünk Bécsben, nem kis feladatot veszünk a nyakunkba. Se szeri, se száma a helyeknek, ahol lába a földet taposta. Teret és abból nyíló utcácskát is neveztek el róla, de valójában csupán egy épület maradt fenn, ahol bizonyítottan élt pár évet. Ez pedig nem más, mint a Domgassén található Mozart-ház, mely ma múzeumként funkcionál. 1784 és ’87 között élt a család. Többi között itt komponálta a Figaro házasságát.

Azért akad másutt is emléktábla, mely Mozart egykori lakhelyére emlékeztet. Ezek egyike a Judenplatzra visz, ahol egy magasba ívelő ház falán áll, hogy 1783-ban Mozart lakta egyik lakását.

Jóval több az olyan főúri palota, hol mecénásai éltek és laktak, és ahol nagy sikerű koncerteket kaptak. Az Am Hofon álló barokk ház falán tábla mutatja, hogy Mozart első nyilvános koncertjét a nagyérdemű közönségnek itt adta.

Erről persze megoszlanak a vélemények. Tartja magát egy városi legenda, miszerint a kis Mozart első koncertjét a Pálffy-palotában adta, és itt állt Bécsben először színpadra. Nos és az sem kizárt, hogy később itt később itt mutatta be Figaró című operáját. Annyi bizonyos, a palota díszterme Figaróról lett elnevezve. (Josefsplatz 6.)

Persze az is bizonyos, hogy még hat éves sem volt, amikor Mária Teréziának a schönbrunni kastélyban koncertet adott. Mária Teréziát nemcsak játékával nyűgözte le, hanem gyermeki közvetlenségével is, ahogy a koncertet követően belehuppant a császárné testes ölébe, a jelenlévő arisztokraták legnagyobb megrökönyödésére.

És ha már a fellépéseknél tartunk, a Himmelpfortgasse 6. szám alatt található Café Frauenhuberben, Bécs legrégebbi, még ma is működő kávéházában Mozart rendszeresen fellépett, délelőttönként minikoncertet adott a betérőknek, miközben szorongva leste, milyen hatással van aktuális műve a közönségre.

Ha ma élne, a Grammy-díjak tömkelegét kapna, ám akkoriban még híres sem volt ilyen díjnak, így a legnagyobb dicsőség, ami érhette, hogy a pápa lovaggá ütötte.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt