A polgárpukkasztó villa, még jó, hogy Wagner nem látta – az Ernst Fuchs Múzeum

Turista erre véletlenül nem téved, hacsak nem az Ernst Fuchs-villa vonzza a város peremére. Eredetileg a házat Otto Wagner, a szecessziós híres építésze magának és családjának építette, ám idővel átköltözött a szomszédos telekre.

Évtizedekkel később a különc és zseninek titulált figura, a festő, grafikus és építész Ernst Fuchs jelképes összegért, egy schillingért kapta meg a várostól a szecesszió e páratlan emlékét, hogy felújítsa és rendbe hozza. Fuchs az univerzális zseni alapos munkát végzett, saját képére formálta az épületet.

Amikor Otto Wagner 1888-ban magának és családjának nyári rezidenciát képzelt el ide, akkor Hütteldorf még Bécs külvárosának számított, és a Bécsi-erdővel volt határos, Ma már ezt a részt a császárváros 14. kerületéhez, Penzinghez csatolták. Wagner az épületet egy római villa stílusában tervezte meg, amelyet kedvenc észak-itáliai reneszánsz építésze, Palladio hatására épített fel. 1895-től aztán családjával egyetemben költözött ide. 1911-ben azután, ahogy a gyerekek kirepültek, eladta az épületet Ben Tieber menő varietétulajdonosnak, aki 1925-ben bekövetkezett halálig lakta. Wagner a mellette lévő telken kezdett egy újabb villa építésébe, ahol élete végéig élt. A ma is álló épület a mester letisztult alkotása, a jugendstil jegyeit viseli magán. Különlegessége, hogy az épület üvegmozaik díszítését barátja és alkotótársa, Koloman Moser tervezte.

De térjünk vissza Wagner első villájához, amelyet ma már Fuchs-villaként emlegetnek. Mint említettem, a városvezetés célja nem volt más, mint hogy felújítsák a régi, elfeledett és alig látgatott villát. A terv bevált, Fuchs olyat alkotott, hogy mindenki csak ámult-bámult. A villát saját elképzelése szerint építette át, szembeszökő, kihívó, olykor harsány külcsín váltotta fel a szecesszió letisztult vonalát. Már a fogadtatás is meghökkentő: a főhomlokzat erkélyén Pallas Athéné mellbevágó groteszk szobra köszönti a látogatókat.

Amit pedig bent találunk, a berendezés, a dizájn, a környezet, a sajátos miliő ihlette hatalmas képek, a dús fantáziával megáldott művész rendhagyó alkotásainak egyedisége beleégetik a retinánkba színeket. A 15 éves csodagyerek nagy karriert futott be, ő volt az egyike azoknak, aki 1946-ban megalapította a Fantasztikus Realizmus Bécsi Iskoláját. Amikor Dali találkozott vele Párizsban, azt mondta neki, hogy ő maga az osztrák Dali.

A berendezés sokkolóan hat, remekbe szabott, eredeti, markáns bútorok fogadnak, hisz Fuchs nemcsak festőként, grafikusként, zenészként, és íróként, de dizájnerként is remekelt. Az extravagáns művész, a fantasztikus realizmus osztrák atyja és egyben legjelesebb munkása. Ahogy mondják róla, kreativitása a 20. századot beragyogta.

Intenzitása mérhetetlen, semmiben sem ismert lehetetlent, sokoldalú zsenije lenyűgözően hat az érzékekre. Egykori házában, alkotóműhelyében ma magánmúzeumként működik.

Apropó, a parkot ne hagyjuk ki! Azt is érdemes tüzetesen végignézni, a cizellált részletekbe belemerülni. A nimfák háza, a kútház, vagyis a Nymphaeum lenyűgöző részletekkel csábít magához.

A különc, excentrikus, termékeny művész közel 500 olajfestményt és legalább ennyi rézkarcot hagyott az utókorra, miközben nagy kanállal habzsolta az életet, imádta a jó kocsikat, különösen a Rolls Royce-okat, 7 nőtől 16 gyermeke született. Vörös szakállával, a maga által tervezett sapkájában hosszú éveken át a nemzetközi művészi szcéna ismert alakja, jellegzetes figurája volt.

Cím: 14. kerület, Hüttelbergstraße 26. U4-es metró végállomásától az 52-es autóbusszal, vagy a Dr.Karl-Renner-Ringről induló 49 villamossal (Bujattigasse végállomás) közelíthetők meg.

Fotó: ©becsifekete.hu

Ha tetszett a poszt, csatlakozz ITT a Facebook csoportunkhoz!