Bécs világhírű építésze, Otto Wagner 100 éve halt meg

55 éve volt utoljára kiállítás, mely Otto Wagner műveit, életét, munkásságát bemutatta, de akkor sem ekkora. 100 éve, hogy meghalt a szecesszió atyja.

A modern építészet megteremtője, a jugendstil egyik kiemelkedő mestere, ha Bécsbe látogatunk, nincs építészet, történelem, városlátogatás nélküle. Az építészet történetének kiemelkedő egyénisége.

Víziói, melyek a városképet formálták, sok itt élőre ráhozták a frászt. Harcolt eleget, hogy terveit elfogadják, megvalósítsák. Persze nem lett sikertörténet mindegyik. Van olyan, ami még a múzeum padlásán porosodik. Formabontó ötletei Bécs arculatának meghatározói. Itt az ideje, hogy szemügyre vegyük, mit hagyott örökül Bécsre. Egy nagyszabású tárlat Otto Wagner nyomában. Kuriózumok, vázlatok, rajzok, köztük számos olyan, melyet a nagyközönség még sosem látott.  És hát ki tudja, mikor lesz legközelebb ilyen, szóval ne hagyjuk ki, ha lehet.

Nem aprózták el a kiállítást, a mester egy egész emeletet kapott az amúgy sem kicsi Bécs Múzeumban. Az első szinten, 100 négyzetméteren róla szól minden. 98 épületre tette le kézjegyét csak Bécsben. Vannak köztük jelentősek, ismertek és meg nem épültek.

Kezdjük mindjárt ez utóbbival, Wagner meg nem valósult fő művével. A Karlsplatzra álmodta. Hogy mi volt vele a célja? Hogy bebizonyítsa, a modern, monumentális városépítészeti alkotások megférnek a nagyvárosban, illeszkednek a korhoz, a 20. századi víziókhoz. Hogy a modern építészet grandiózus, gigantikus művekre is képes. Amikor Wagner előrukkolt a tervével, nagy volt a felbolydulás, tiltakoztak a kollégák, az akkori polgármester, Karl Lueger is csak nézett, nem állt ki senki Wagner mellett. Az ellen tiltakoztak a maradi nézetet valló építészek, hogy a barokk stílusú Karlskirche mellett nem fér meg egy ilyen modern épület. A tervet elvetették. Más épült helyette. Nevezetesen épp ez, a Bécs Múzeum, a makett őrzője került a helyére.

1900-at írunk, amikor Bécsben a historizmus az úr. Wagner is részese ennek, sokáig nem engedi el a gyökereket. Sosem tagadta, hogy a historizmusból tört a magasba, az alapokat onnan kapta, de túllépett rajta. Fokozatosan érik benne a gondolat, hogy munkássága más irányt vegyen, hogy alakítson Bécsen, hogy az újkorhoz új kifejező eszközöket keressen és leljen. Így lett a bécsi modernek atyja, megvalósult terveket és utópikus elképzeléseket hagyva az utókorra. Olyan várost álmodott, mely megfelel a kor esztétikai és higiéniai igényeinek. Bécset 4 milliós nagyvárosra tervezte. Az I. világháború késleltette, hogy beérjen a művészete. Az átmeneti időnek ő volt az úttörője, ő vezette át az építészetet a historizmusból a jövőbe, a modernbe. A szecesszióban teljesedett ki a művészete.

Otto Wagner Penzingben (ma már Bécs egyik kerülete) született, 1841-ben, a magyar udvari kancellária jegyzőjének gyermekeként. Tanulmányait a bécsi Polytechnikumban kezdte, majd elkerült Berlinbe, és lett a német Építészeti Akadémia növendéke, aztán végül a bécsi Képzőművészeti Akadémiát is elvégezte, ahol később tanított, professzorként dolgozott és adott számos tanítványának életre szóló útravalót. Idén 100 éve, 1918-ban halt meg, hatása máig megkérdőjelezhetetlen.

Látható Wagner tanítványai gyűrűjében, barátai körben, második nejével megfestve, olajra kenve, de legfőképpen művei, elkészült alkotásai, vázlatai, víziói viszik a prímet. Számtalan dologba belekezdett, meghatározta a bécsi városképet, épületei, bútorai, mesterművei, a városi közlekedéssel kapcsolatos elképzelései mind hozzájárultak ahhoz, hogy Bécs ma világváros. Nemcsak Bécsben jegyzik, de világszerte ünneplik, elismerik és követik. Az sem kérdés, hogy benne a 20. század egyik legnagyobb építészét, a modernizmus megteremtőjét tisztelik.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt