Egy felkavaró kiállítás margórája 

Halál a disznókra. Akár azt is mondhatnánk, blikkfangos cím, ha nem ugrana be a Manson-szekta sorozatgyilkossága, a falra és ajtóra emberi vérrel odakanyarított lózungja, a Death to pigs, a halál a disznókra. A kanadai művésznő, Ydessa Hendeles mutatkozik be Bécsben, a Kunsthalléban.

Darabokra tagolt testek, borzasztóak, ijesztőek. Ahogy belépünk a homályosan megvilágított terembe, búcsút int a békesség, a komfortérzet. Amit látunk, felkavar és meghökkent. Ízekre szedett, mégis egyben tartott, rémisztő szörnyűségek. Kizökkentenek, mellbe vágnak, elrettentenek. A látvány fogva tart és egyben taszít, mennék, de maradásra bír. Üzenetet közvetít.

Hendeles alkotásainak mondandóját akkor értjük maradandóan meg, ha belelátunk az életébe, amihez művei szorosan kötődnek. Egy Holocaust-túlélő lengyel zsidó házaspár gyermekeként látja meg a napvilágot 1948-ban, Németországban. A szüleinek, ahogy sok más kelet-európai túlélőnek, nem volt hová hazatérnie, otthon nélkül maradtak, kirekesztettek lettek, így Marburgban telepedtek le, az amerikaiak által megszállt és ellenőrzött zónába, ahonnan később, 1951 tavaszán Kanadába távoztak, ahová velük tartott gyermekük, a kétéves Ydessa is. Abba az országba, mely 157 ezer túlélőt és hontalant fogadott a II. világháború után magába.

Családi háttere egész életét befolyásolja, a Holocaust kitörülhetetlenül beleivódik a tudatába. Miután művészeti tanulmányait Torontóban és Amszterdamban befejezi, apja anyagi támogatásával a kanadai fővárosban galériát nyit. Az Ydessa Gallery a kortárs művészeket maga köré gyűjti, és működésének 8 éve alatt 60 kiállítást rendez, és több, azóta nemzetközi hírnévre szert tett művésznek ad a nemzetközi karrier rögös útján löketet. Ezt követően The Ydessa Hendeles Art Foundation néven alapítványt hoz létre, melynek tevékenysége nemzetközi berkekben is ismert lett. 30 év alatt legalább 30 jelentős tárlatot szervez. Ydessa Hendeles egyetlen kanadaiként bekerült az ARTnews által kiválasztott 50 legbefolyásosabb kortárs művészek közé.

Nem váratott sokáig magára az sem, hogy Hendeles megmutassa, mire képes, hisz lassan kinőtte a bemutató és tárlatszervező szerepet, és maga is alkotóvá érett. Ahogy egyszer nyilatkozta, mások emlékezetét őrzi meg, viszi tovább, adja közre. A maga sajátos, egyéni eszközeivel persze. Az első, nagy sikerű munkája elevenedik most itt meg, a From her wooden sleep…, melyet már Londonban is toborzott magának híveket.

Sorba rakott, padba szorult babák ülnek mozdulatlanul, egymás mellett. Alszik a fa, pontosan 150 darab baba. Mintha előadáson, vagy épp egy anatómiaórán volna. Tompán megvilágítva figyelnek hangtalanul előre. A semmibe, a bábként odaállított emberfélére. Ott talál el, ahol fáj. A mesék, a babák birodalmába navigál a maga szürreális módján. Az installáció központjában 150 bábu áll, melyeket Hendeles 1520. és 1933. közti időkből gyűjtött össze. Babák, melyek egykor szeretett és kedvelt játszótársai voltak a gyerekeknek, egészen addig, amíg a náci uralom ennek véget nem vetett. Kétségbe vonva a babák származását, mivel ezek a bábuk nem árják.

Fent, az emeleten kicsit megnyugszik az ember, az alkotó a mesék birodalmába vezet. Kedvtelve használja, talán ellenpólust adva, a meseszerű elemeket, középen egy szárnyas autót, melynek propellere időről időre felzúg, megriasztva a látványtól ámuló, gondolataiba zuhanó bámészkodót. És egyre csak visszhangzik és berreg. A monoton zaj felerősíti a jelentéseket.

És ismét a tárlat címe, a Disznók halála, a mába vezető párhuzam ugrik be. És a kérdés, mely bennem zakatol szüntelen, vajon megismétli-e magát a történelem?

A tárlat 2018. május 27-ig a Kunsthalléban látható. Megtekintésre érdemes! Ha felkeltettem az érdeklődésedet, nyerhetsz rá két jegyet. Nem kell mást tenned, mint rákattintani a képre!

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt