A Figar – cool és felkapott

Ide járnak a bécsi bohémok, a művészek, a későn kelők itt reggeliznek.

Ha meg kellene nevezni egy kerületet, ahol a legpezsgőbb az élet, mely légkörével és állandó történéseivel vonzza a kreatív művészeket, a bohém embereket, ahol az építészek műtermet tartanak fent, ahol szalont és pop-up boltot nyitnak a dizájnerek, ahol számtalan kiállítást, koncertet, fesztivált rendeznek, ahol sok a hipszter bár és lokál, akkor ez mindenképpen a 7. kerület lenne.

Jó helyet választottak a tulajdonosok, amikor ide települtek. A Figar egy kellemes, fiatalos hely a 7. kerületi Kirchengassén. Egy mellékutcában bújt meg. Pár méterre tőle, a Mariahilferen hömpölyög a tömeg, ám ide bennfentesek érkeznek.

Ne keressük a szótárban, mit takar az elnevezés. A Figar az egyik tulajdonos neve, akinek mindig is az volt a vágya, hogy gründol egy lokált 40. születésnapjára. Álma hamarabb teljesült, mint remélte, arról nem is beszélve, ez a menő helyek egyike.

Kívülről semmitmondó, se a portál, se a logó nem állít meg. Bent viszont annál érdekesebb a környezet. Mintha egy szelet Berlin költözött volna ide, vagy akár egy olasz bárnak is beillene, de legkevésbé emlékeztet Bécsre.

Keverednek a stílusok, az egyik fal téglából épült fel, a sarokban megbújik az ilyen helyen szokásos, már-már kötelező kávéházi kellék, az újságos pult. Hátul a bárnál érdekes lámpák lógnak, hanyagul, elszórtan, szűk a hely, de mint tudjuk, sok jó ember. A melegséget a tölgyfa adja, de akad itt retró, ’60-as évekbeli szófa.

Mindez bárhol is lehetne, ellenben ez a kép, mely meghatározza a hely szellemét, igencsak különlegessé, egyedivé, felismerhetővé teszi a helyet.  A streetstyle (utcai stílusú) festményen leragad a tekintet, hisz egyáltalán nem szokványos, inkább lenne helye egy galériában, mint lokálban.

A kép Nathalie Halgand, az Inoperable Gallery társtulajdonosának az alkotása. Ő egyébként nem ismeretlen név. Amellett, hogy a street-art elkötelezett híve, galériája már másodízben nyerte el a „Best European Urban Art Gallery“ (legjobb európai városi művészi galéria) kitüntető címet.

A kávézó, bár, étterem, nem is tudom, minek nevezzem, délután 4-ig szolgál fel reggelit, gondolva a törzstagokra, a hajnalig mulatozót, alkotó, későn kelő bohémokra. Hogy a helyet mi teszi menővé? A belső, a jó séf, a felkapott környék, és nyilvánvalóan a publikum.

Nyáron, és ha meleg van, a vendégeket elnyeli az utcára kitelepült terasz, ha azonban hidegebbre fordul az idő és behúzódnak, az asztalokkal sűrűn telepakolt benti térben húzzák meg magukat. Nem mintha ez a szűkösség zavarná azt, aki ide betér.

Egyébként a késő délutánba nyúló reggeliztetés láthatóan elnyerte a publikum tetszését, hisz tavaly nyitottak egy másik Figart, a 4. kerületben. Ha hétvégén kedvet kapunk egy brunchra, foglaljunk helyet, menjünk biztosra.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt