Fogmosás eredeti, bécsi szappannal
Bár a szappan története több száz éves, ez a manufaktúra csupán 10 éve készíti ezt, amit viszont elénk tesz, az garantáltan bio és még fogmosásra is jó.
A bioszappan ma a jólét egyik jele. A tehetősek játékszere, luxus, méghozzá nem is olcsó, egy jobb minőségű borsos áron kapható. Pedig elkészítése olyan egyszerűnek tűnik, nem kell hozzá más, mint víz, valamilyen zsiradék és nátrium-hidroxid.
Állítólag egy 4500 éves agyagtábla is ír már receptet és beavat a szappankészítés rejtelmeibe, de ne higgyük, hogy az akkori minőség a ma emberének megfelelne. Az első szappannak nevezett termékek még hamuból, datolyapálmából, tobozból és növényi olajból készültek, a sumér időkben. A gallok és a germánok is gyártották, bár nem mosakodásra, hanem hajuk szőkítésére használták.
A növényi alapanyagból készült szappanok csak a múlt században kerültek a polcokra, így nem is olyan régi a mai formája. Az alkalmazása is a legújabb kor vívmánya. Nagyüzemi gyártása csupán a 19. században lódult meg, addig a szappannal kevesen kereskedtek. A tömegtermelés az árakat leverte, de most eljött a kézműves szappanok ideje.
Volt idő, amikor a Fa, az Atlantic, a Rexona szappanokat a tiszta ruhák közé dugták, a fehérneműket így illatosította. Ma nem az illat az elsődleges szempont, amikor szappant választunk. Akik tudatosan élnek, azoknál mindennél fontosabb, hogy az összetevők bioalapanyagok legyenek, és ne irritálják a bőrüket.
A bolton az „eredeti bécsi szappan” felirat díszeleg. Vele szemben, az utca túloldalán van az üzem. Ezernyiféle illat csapja meg az orrunkat, amikor kinyílik a szappangyártó manufaktúra ajtaja. A lépcsőn lefelé baktatva virág, fa, illóolajok, gyümölcsök, édes, fanyar, aromás szaga már beivódott a műhely falaiba.
Ebben a 3. kerületi alagsorban aprikolják darabokra a kókusz- és olívaolajból készült masszákat, de előtte 50 kilós táblákban érlelik a szappant. Némelyiket betakarva hagyják hűlni, legalább 2-3 napig, majd ezt követi az egy-két napos szellőztetési folyamat, és csak ezután szeletelik. Egy darab pontosan 125 gramm. A recept hétpecsétes titok, Bécs utolsó szappanfőzője hagyta az utódjára.
Hosszú évszázadokig luxuscikknek számított, a mai biováltozatát is kevesek pénztárcája bírja. Amit itt vesz az ember, az különleges és meglehetősen drága. Nem irritálja a bőrt, bioalapanyagokból és kézzel készül. A csomagolás nem különleges, nem használnak figyelemfelkeltő etikettet, itt a minőség a lényeg, és hogy a termékkel elégedettek legyenek a vendégek. Reklámra sem költenek, a szájhagyománnyal terjedő propagandával megelégszenek.
Minden, ami itt készül állítólag szépít. Van itt biokakaóvaj, biokókuszolaj, bőrradír szőlő magvakból, bojtorján gyökeréből készült olaj, mely a hajat varázsolja tündöklővé és még ezernyi kence, hogy a bőrt kényeztesse.
Itt mindegyik szappannak más a receptje. Ez kőbe van vésve, jobban mondva a tulajdonos fejébe. Valamennyi összetevő más-más bajra, vagy célra nyerő. Arra is esküszik sok vevő, hogy a bioszappan kiválóan tisztítja a fogakat. Merész, merész, én ezzel biztos nem próbálkoznék.
És azt tudta, hogy október 15-én van a kézmosás világnapja, és hogy elég sokan nem mosnak rendszeresen kezet a WC-ből kijövet, és ha igen, akkor sem elég alaposan, pedig csupán 20 másodperces művelet?
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt