Blog

Időutazás egy 650 éves aranybetűs irat kapcsán

Úgy tartják, ez a világ egyik legrégebbi és legszebb dísztermével rendelkező könyvtára. Idén 650 éves az Osztrák Nemzeti Könyvtár.

Az ország legrégebbi és legjelentősebb kulturális intézménye jubilál, melynek kapcsán számtalan izgalmas programmal, kiállítással és meglepetéssel is vár. Persze e nélkül is megér egy kirándulást a csodás barokk épület, melyet Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei alapján fia kivitelezett.

Több könyvre vezetik vissza alapításának évét, de a sok könyvritkaság közül a 14. században élt morvaországi lelkész és kanonok, Johannes von Troppau négy evangéliumot tartalmazó kézirata, az Újszövetség győzött. Ez lett a Habsburgok udvari könyvtárának az alapító okirata, legértékesebb relikviája, a gyűjtemény alapja. 1368-at írtak, amikor ez az arany betűkkel íródott középkori kincs megszületett, és III. Albert herceg tulajdona lett. Ez a védett könyvritkaság igen ritkán kerül a kiállítószekrénybe, de most mód lesz a megtekintésére.

A gyűjtőszenvedély Habsburg körökben nem hagyott alább, III. Friedrich és fia, I. Maximilian folytatta a kincsvadászatot tovább. Utóbbi, miután burgundi Máriát feleségül vette, házassága révén újabb értékes, és ritkaságszámba menő kötetekre tett szert. Az állományt továbbá jelentősen gyarapította, a német kereskedő, Philipp Fugger 15 ezer kötetes olvasnivalója. De az innsbrucki Ambras kastély 100 ezer darabból álló könyvtára is átköltözött a császárvárosba és beolvadt az udvari könyvtárba. Érdekes adalék, hogy a 16-17 században II. Maximilian alkalmazott először egy holland könyvtárost, aki katalogizálta a könyveket és szerzők szerint ábécé sorrendbe tette őket.

1722-t írtak, amikor VI. Károly császár rendeletbe adta, épüljön a könyveknek méltó otthona, hogy teljesüljön apja, I. Leopold óhaja, aki a könyvtár felépítését maga is szorgalmazta. Helyszínként a Josefsplatzra esett a választás. A kívülről szerénynek tűnő épület odabent ámulatba ejtő pompát, grandiózus mérteket rejt. Márvány, stukkó, freskó, kupola, amolyan kisebbfajta csoda.

Az épületet végül az elhúzódó munkálatok miatt 1737-re készült csak el, de így legalább Savoyai Jenő 15 ezer kötetes könyvtárának, melyet a császár előző évben vásárolt meg, bőven jutott hely. VI. Károly szobra a 1943-ban került a díszteremben felállított piedesztálra. Ez lett az utókor hálája.

A könyvtár idén programsorozatot hirdet, méghozzá a „Hónap kiállítástárgya ” címen, melynek keretében ritkán látható relikviák kerülnek a vitrinbe, mint például az 1454-ből származó Gutenberg biblia, vagy Wolfgang Amadeus Mozart Requiemjének eredeti kézirata. Sőt! Hogy még nagyobb kedvet csináljanak a látogatóknak, május 6-án a „Nyitott kapuk napját“ tartanak, melynek kapcsán olyan helyiségeket is megnyitnak, amit normál működés mellett nem szoktak. Jó alkalom lesz ez arra, hogy bekukkantsunk a kulisszák mögé.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.