Kína suttog, mégis idáig hallik a hangja – kiállítás a MAK-ban

A bécsi Iparművészeti Múzeum klinkertéglás épületében mindig találunk meglepetéseket. Zajlik odabent az élet. Most két kiállítása ragadott meg, erre hívom fel a figyelmeteket.

Meghökkentő képek, rögtön, amint belépek a kortárs kínai művészetet elénk táró termekben. Egy nő, kancsó a feje helyén, az egygyermekes, fiút preferáló kínai családmodellt ábrázoló kép, mely feléleszti a múlt torz emlékét. Ironikus képek irritálják a népet. Egy férfi fekszik arccal lefelé a padlón, mintha élő lenne, és épp csak elesne, már-már az ember szaladna, hogy felsegítse. A mű „Marat halála” nevet kapta.

A világ legnagyobb, Kína kortárs művészetét bemutató gyűjteményéből szemezgetett mostani tárlatán a MAK. Az ázsiai ország utóbbi 40 évét átölelő kollekció a világon egyedülálló. Köszönhető Uli Siggnek mindez. (Fotó: © http://www.ulisiggmovie.com/protagonists/uli-sigg/)

A tárlat, a kiállított művek az egykori, Pekingbe akkreditált svájci nagykövet, üzletember és egyben mecénás Uli Sigg és neje kollekciójának egy része, mely mára a világ egyik, ha nem a legjelentősebb kínai kortárs művészeti gyűjteményévé érett, és a ’70-es évektől kezdődő időszak termését fogja át. Sigg 40 éve figyeli és a ’90-es évek óta veszi is a többnyire illegalitásba vonult kínai művészek alkotásait. A 2.500 műből álló kollekció felbecsülhetetlen értéket képvisel. Hasonlót még Kínában sem lát az ember.

A 2016-ban Bernben már bemutatott alkotások Bécsben a MAK páratlanul gazdag, Európában egyedülálló, 25 ezer darabot számláló ázsiai gyűjteményének számos darabjával egészültek ki. Összesen 120 alkotás, a modern és a több száz éves hagyomány kacsingat egymásra, múlt és a jelen kínai művészete alkot párbeszédet.

A tárlat szemfényvesztő installációja a legismertebb kínai művész, Ai Weiwei műve, akit nem mellesleg a ’90-es években épp Uli Sigg fedezett fel. A rezsimet kritizáló politikai aktivista, aki hosszú ideig nem hagyhatta el Kínát, és akit hazájában ma sem látnak szívesen, ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Az évek óta Berlinben élő neves mester installációja, a művészetbe csomagolt társadalomkritika, a kínai társadalom állapotának jelképe, a földre ejtett, vörösen világító lámpás igazán figyelemre méltó és magával ragadó alkotás.

A tárlat címe, „Chinese Whispers” (Kínai suttogások) egy óvodás korunkban önfeledt kacagásba torkolló fülbe súgott üzenettovábbításra rímel, amikor is az eredeti mondanivaló, tartalom körbe haladva akaratlanul is torzul.

A tárlat 2019. május 26-ig látogatható.

Ha még belefér az időnkbe, április 22-ig feltétlenül térjünk erre. Kolomar Moser, Klimt, Schiele és Otto Wagner mellett az osztrákok kiemelkedő művésze tavaly hunyt el épp 100 éve. Ennek apropóján állítanak neki emléket és ismertetnek munkásságával meg.

A sokoldalú mester a bécsi szecesszió aktív tagja, műveivel az értőket ámulatba hajtja. Nemcsak festőként ért el sikereket, de bútorokat, textiltárgyakat, szőnyegeket is tervezett. Talán méltatlanul szorul háttérbe a szecesszió nagy nevei mellett, de ez a tárlat ráirányítja most a figyelmet. Ajánlom nektek.

Fotó:saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt