Királytemető Bécsben, avagy a bécsi panteon

Ennyi magyar király sértetlen sírját, szarkofágját egy helyen nem lát sehol az ember. Múltunk, történelmünk legérdekesebb látványossága egy templom kriptájában. Ha Bécsben éri a halottak napja, látogasson el a Császári kriptába.

Kaisergruft. Császári kripta. Ez hivatalosan a neve, bár a bécsiek Kapuzinergruftnak, Kapucinus kriptának becézik többnyire, hisz a ferences rend egyik ágának, a kapucinusoknak temploma emelkedik felette. Ha nem tudnánk, mit rejt, talán még el is sétálnánk mellette, annyira egyszerű, cseppet sem hivalkodó a külseje. Pedig az alagsora a történelem nagyjainak sírhelye. Ide temetkeznek a Habsburgok már jó ideje.

A kriptában 148 Habsburg, köztük 11 magyar király, 14 magyar királyné talált örök nyugalomra. Mária Terézia és férje hatalmas, ikerszarkofágja tiszteletet parancsolóan tölti be a teret, mögöttük húzódik meg csendesen az egyetlen „idegen”, Karolin Fuchs-Mollard grófnő, a császári nevelőnő.

Teremről teremre haladva elevenedik meg a magyar történelem. Hogy a magyarok szívének kedves e hely, azt egyből kiszúrja az ember. Ferenc József, Sisi és Rudolf sírja mellett mindig nemzeti színű szalag és friss virág díszeleg.

A kapucinusok, a szigoráról ismert ferences rend egyik ága, akik szakállt és csúcsos kapucnit (csuklyát) viseltek, amivel a többi rendtől elütöttek, régóta vágytak egy telekre Bécsben, ahol tanyát verhetnek, és maguknak szentélyt emelhetnek. Kérésük meghallgatásra talált, így kaptak helyet az egykori Liszt-piacon, a Neuer Markton, a Grabentől csupán egy járásnyira, melyet a rendnek Tiroli Anna, II. Mátyás neje adományozta. Cserébe csupán annyit kért, halála után ide temessék. Azóta, konkrétan 1633 óta, lett e hely a Habsburg-ház családi sírboltja.

Aztán ahogy haladt az idő előre, kialakult a temetkezés szigorú menetrendje. A halottak belső szerveit kivették, a szívüket külön urnába helyezték és vagy számukra kedves helyre, vagy a szomszédos Augustinkirche Loretoi kápolnájában lévő, úgynevezett Szívkriptába helyezték, pontosan 54 Habsburgét. A többi szervet a Stephansdom altemplomába vitték. A testüket bebalzsamozták, felravatalozták, majd díszes lovas hintón, a városon át, a kapucinusok templomába hozták.

A bebocsátási szertartás igen látványos, hagyományos Habsburg rítus. Legutóbb 2011-ben, Ottó temetésén ismételte magát a történelem. Az úgynevezett „Anklopf-Zeremonie” (kopogtatási ceremónia) lényege, hogy amikor a gyászmenet a templomhoz ér, a bezárt bronzkaput a hírnök, a ceremóniamester aranygombos botjával megkopogtatja, és a bent várakozó szerzetes kérdésére, ki kér bebocsátást, feleltként az elhunyt valamennyi rangját, címét, titulusát felsorolja. Ottó temetésén ez majdnem 2 percet vett igénybe, hisz 17 volt csak a keresztneve. Nem ismerem, jött belülről a szűkszavú felelet. Majd mindez megismétlődik, ezúttal röviden sorolják a legfontosabb címeket, ám a kapu ezúttal zárva marad, majd harmadjára is koppan a bot, s a ki kér bebocsátást kérdésre, ezúttal elhangzik három szó: egy vétkes halandó, mire megnyílik az ajtó. (A képen Ottó sírja, alatta Zita, az utolsó magyar királyné temetéséből részlet, a kopogtatási ceremónia) 

A sírboltot először Ferenc József uralkodása idején újították fel. Az évszázadok során a párás levegő miatt több, fémből készült sír tönkrement, korrodálódott, volt, ami cserére is szorult. 1956-ban kezdődtek a felújítási munkálatok, majd négy évvel később tovább bővítették, korszerűsítették a kriptát, megoldották a világítást, hisz addig csak fáklyával és kísérettel lehetett odalent közlekedni. 1960-ban aztán a nagyközönség előtt is megnyitották 

A sírokon kívül 107 szarkofág és 5 szívurna is helyet kapott a sírboltban. A Kapuzinergruft mára betelt. Még egy hely van üresen, Ottó öccsének, Károly nejének van fenntartva. Aztán a Habsburg-dinasztia halottai előtt végleg bezárul a kapucinusok templomának ajtaja. Hiába kopogtatnak majd rajta.

Fotó: saját/videó:youtube

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt