Magas férfi, 63-as cipőben, Bécsben

Kevesen vannak Bécsben, akik ilyen mérettel rendelkeznek. Bár nem olyan híres, mint a Stephansdom, vagy Strauss és Mozart emlékműve, de ő is a főváros egyik jelképe. És az is biztos, hogy Bécs legnagyobb és legerősebb embere.

Tiszteletet parancsoló méretek, melyek mellett eltörpül a földi halandó. A formára kecses ember súlya tetemes, 650 kilót nyom teljes díszben, magassága sem aprócska, 3,4 méterével az eget bombázza. Nagy lábon áll a lovag, cipőjének mérete 63-as. Van neve, születési dátuma és lakcíme. A Rathausmann, a Városháza embere 1882. október 21-én került a helyére, azóta ott áll fenn, délcegen, a 97,9 méteres tornyot hosszabbítja, a város lakóit vigyázza.

Úgy tartja a városi legenda, hogy Ferenc József, amikor az építési engedélyt a városházára kiadta, azt is megparancsolta, hogy az épület egyik tornya sem lehet magasabb, mint a szomszédságában található Votivkirche legmagasabb pontja. Arról a Fogadalmi templomról beszélünk, melynek a helyén 1853 februárjában Libényi János, magyar szabólegény, Ferenc József ellen merényletet követett el. A császár a támadást túlélte, fivére, Miksa főherceg, pedig mementóként megépítette a világ egyik legjelentősebb neogótikus egyházi épületét, melynek legtetején kereszt helyett a császári korona díszeleg.

Friedrich von Schmidt, az építész, nem szállt az ukázzal szembe, a tornyot 99 méternél alacsonyabbra tervezte, ily módon teljesült a császár akarata. Vagy mégsem? Az öt torony legmagasabbika ugyan 97,9 méteres lett, de a regnáló polgármestert csak izgatta, hogy valamilyen úton-módon a polgárság erejét kimutassa, így hát kiagyalta, hogy terveztet egy méretes embert a toronyra.

Amikor Schmidt tervei alapján elkészült a gipszszobor, Ludwig Wilhelm lakatosmesteren volt a sor, aki nemcsak a munkát vállalta, de a projektet is finanszírozta. A 9. kerületben található műhelyében dolgozott egy fiatal, 27 éves legény, aki művészi szinten űzte mesterségét. Rábízta a Rathausmann elkészítését.  Alexander Nehr, aki egyébként Magyarországon született, 6 hónapig tüsténkedett, mire megalkotta bádoglemezből készült Vasembert, ahogy ő maga művét munka közben becézte.

Mintául egyébként I. Miksa császár szolgált, tőle kölcsönözték a lovagi formát, és hogy pontos mása legyen a vértnek, a páncélt az arzenálból (Hadtörténeti Múzeum) áthozatták, és 4 mm vastag bádoglemezből meghajlították. A lovag egy 800 kilós, öntöttvasból készült golyón áll.

Az átadásnál nagy ünnepséget rendeztek, melyen Friedrich Schmidt három pohárköszöntőt is mondott. Az első tószt a császárhoz szólt, a második poharat szülőföldje tiszteletére itta, a harmadikat pedig Bécs népére emelte. Amikor a poharakat sorban egymás után a földhöz csapta, az első kettő nagyot csattanva, szilánkosra törve esett a talajra. A harmadik azonban, melyet a nép tiszteletére ürített, épen maradt és állítólag a Kék Duna keringő dallamát csengte vissza. De ez már a legendák birodalma.

Amikor 100 év elteltével az időjárás viszontagságaitól sokat szenvedett Vasembert leemelték a toronyból, hogy megtépázott testét felfrissítsék, egyúttal kicsinyített mását is elkészítették. Ezt láthatjuk 1985 óta a Rathaus parkjában.

A Rathausmann kezébe még egy lobogó is került, mely amúgy villámhárítóként is funkcionál, amivel együtt összesen 103,3 méterre növekedett a Városháza legmagasabb pontja. 331 lépcső visz fel a toronyba, csiga alakzatban. Ha minden igaz, ezzel még a Stephansdom legmagasabb pontját is lepipálja. Aki nem hiszi, járjon utána.

Fotó: saját/wikipedia

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt