- 2018-07-13
- Kategória Blog
- Tags:
Mi tud Krems, amiért érdemes felkeresned
A gyönyörök kertje egy városba gyömöszölve, ez Krems
Az ugye kevés lenne, hogy festőien szép, hogy ez az egyik legszebb városka a Duna-mentén, hogy délies a hangulata, hogy remek a bora, hogy Ausztria egyik legrégebbi városa, és úgy is emlegetik, mint Wachau kapuja. Macskaköves utcáin a történelem köszön vissza, parkját szökőkút tarkítja, minden háza mintaszerűen felújítva. Akkor vegyük sorra, mi az, ami a rengeteg osztrákot és külföldit idevonzza. Lássuk miért olyan felkapott Krems?
1. Wachau kapuja, így is emlegetik a három településből, Kremsből, Undból és Steinból álló városkát, mely valóban az egyik legszebb a Duna-partján. Ha Bécshez közelebb lenne, azt mondanám, olyan, mint Szentendre, de a császárvárostól egy órácskát kell utazni ide. Sajátos és idilli a hangulata, melyen átfolyik a névadó Krems folyócska.
A régi városfalnak hűlt helye, a macskaköves sétálóutcába az út a városkapun, a Steiner Toron át vezet, mely a város egyik jelképe lett. Hívogat és csalogat, pöckösen várja, hogy átmenjünk alatta, hogy feltárja és bemutassa, milyen szép utcát véd a bejárata. Ausztria egyik legrégebbi városa, már 995-ben írnak róla. Az óváros ódon, gyönyörűen felújított történelmi házaival megkapó képet nyújt a nagyváros után. Tündéri báj köszön ránk a sétálóutcán, annak ellenére is, hogy felújítási munkálatok nehezítik a haladást.
Nekünk, magyaroknak talán azért különleges, mert Liszt Ferenc édesanyja itt született, és egykoron Mátyás király serege is ostromolta, majd el is foglalta Steint. Erre utaló emléket az ember már persze nem talál. És ha már az itt megforduló neves emberekről esik szó, ne hagyjuk ki Köchelt sem, aki itt élt és született, mégpedig ebben a házban, az akkori Steinban. (Akik nem tudják, kihez, vagy mihez kapcsolják, azoknak mondom, ő szedte rendbe és katalogizálta a Mozart-műveket, melyeket ma Köchel-jegyzék szerint emlegetnek.)
2.Nekem úgy tűnt, a templomok városa Krems. Lépten-nyomon belebotlunk egybe, nem kell még külön keresnünk sem. A piaristák temploma igazán lenyűgöző, mögötte megkapó a paplak, ahol borászattal, palackozással is foglalatoskodnak. A piarista templomba érdemes benézni és a vele szemben lévő parókiára beszemtelenkedni.
Ebbe a templomba Steinban akadtunk, a belsejét ennek is megcsodáltuk, csak azt sajnáltuk, hogy ezt a szép barokk orgonát megszólalni nem hallottuk.
Kifejezetten izgalmas a domonkosrendi dóm, és az egykori kolostor, mely a város bejáratánál évszázadok óta honol. A homlokzaton az eredeti falfestés maradványai vonzzák magukhoz a tekintetet, lenyűgözőek a 13. századi részletek.
Titokzatos és sejtelmes a földalatti „bunkere”, itt volt egykor a rend rejtélyes borospincéje. Olyan, mintha kazamatába lépnénk be. Ha a falak beszélni tudnának, még az is lehet, riogatnának. Rengeteg titkos földalatti járatot rejt a mély. Most épp gyerekek verik fel a kísérteties csendet, a szokásos, családosoknak szervezett hétvégi programot élvezve.
A város múzeuma is beköltözött ide, most épp a híres kremsi mustár történetével volt tele a kiállítóterme. Az édes mustár története a várossal fonódik szorosan össze, melyet egy wachaui vincellér 500 éve merő szükségből „szült meg”. A borásznak túl sok volt a mustja, és a mustárba ecet helyett beledobta, így született meg sokak kedvencének édes változata. Úgy tartja a fáma, hogy I. Maximilien császár, amikor erre járt, megízlelte a kremsi mustárt, és annyira ízlett őfelségének, hogy a francia mustárt lecserélte kremsire. Ettől kezdve mindenki a császár mondását emlegette, és a hírnév a helyi mustárt a szárnyára vette.
3.Úgy tartják, Krems Alsó-Ausztria kulturális fellegvára. Rengeteg a galériája, a városnak van Karikatúra Múzeuma, Kunsthalléja, és számtalan képtára. Ez itt véletlenül akadt az utunkba, felkeltette a figyelmemet a tárlata.
4.És ha már ilyen gyöngyszem az úti célunk, nem maradjon ki, mi szem szájnak ingere, a finom bor és az étek sem. A város egyik legfelkapottabb és legnagyobb borászata, a Sandgrube 13 kínál vezetett túrákat minden napra. A pincébe leérve szellemek állják utunkat, az óbor az újborral pörlekedik, amiből egy frappáns kis előadás és szellemidézés kerekedik. 8 stáción vezetnek végig, a szőlőtőkéktől a kész termésig, van benne kóstoló, történeti útmutató, 3D-s filmvetítés, rögtönzött kiállítás, a régiók bemutatása, és borospincék látogatása. A hozzáértés csimborasszója.
Finom a boruk, ezt egy kóstolás után rögtön megállapítjuk, és miközben ízlelgetjük, szemrevételezzük, hogy láda számra hordják haza a teletöltött palackokat a helyi erők. A bor bűvöletében élnek az itteniek, az édes nedűt senki nem tagadja meg. Krems és a szőlőtermesztés 2000 éve egyek. A térség a zöld verteliniről és a rizlingről híres.
A bor étvágyat csinál, épp ideje, hogy csitítsuk éhünket, csak választani nehéz, mert jobbnál jobb éttermek kényeztetik a vendégeket. Ezúttal ezeket az ételeket kóstoltuk meg.
5.És végül, de nem utolsósorban, Krems Wachau kapuja, innen indul a Duna egyik legszebb kerékpáros útja. De erről már írtam bővebben, most épp csak megemlítem.
Ajánlom Kremset, én nagyon élveztem.
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt