Fabergé Bécsben

Látszólag hasznavehetetlen tárgyak. Semmire sem jók. Hordani nem lehet, játszani sem velük, és ha már megnéztük mit rejt, meglepetést sem tartogat többé. Giccsbe hajló a megjelenése, de mégis szemet gyönyörködtető. Érzelmeket felkavaró. Fabergé világa. Ezzel a címmel hirdeti új, időszaki kiállítását a bécsi Szépművészeti Múzeum. 

Szovjetunió/Oroszország és Ausztria 90., Moszkva és Bécs 525. éves diplomáciai kapcsolatfelvételének évfordulója alkalmából a legbefolyásosabb orosz ékszerész, Faberge, valamint számos, ugyancsak híres orosz ötvösművész munkáinak bemutatásával emlékezik a kétoldalú kapcsolatokra Bécs városa. A kiállításon a moszkvai Kreml Múzeumtól és a Fersman Ásványtani Múzeumtól kölcsönzött remekműveket tekinthetjük meg, bepillantást kapva a XIX. századi cári Oroszország udvari pompájába, aranyműveseinek remekeibe. A tárlat legkiemelkedőbb, központi darabjai a méltán világhírű Fabergé tojások.

img_8072

A “Pamjat Asowa” cirkáló modellje, III. Sándor ajándéka feleségének (1891)

Húsvét, Krisztus feltámadása az ortodox kereszténység legnagyobb ünnepe. Oroszországban ebből az alkalomból hagyományosan fából, üvegből, porcelánból, féldrágakőből készült tojásokat ajándékoznak egymásnak az emberek. A cári udvarban sem volt ez másként, nagylelkűen és ceremoniálisan emlékeztek meg e napról. Húsvét reggelén a cár valamennyi udvari alkalmazottját, akiknek száma több százra rúgott,  – orosz szokás szerint – háromszor megcsókolta, a cárné pedig tojással lepte meg alattvalóit. Az udvar hölgy tagjai, családtagok, rokonok személyesen a cártól kaptak egy-egy tojást formázó, miniatűr medált. 1882-ben III. Sándor cár különleges ajándékkal kívánt kedveskedni feleségének, Marina Fjodorovnának, ezért a francia felmenőkkel bíró, szentpétervári születésű aranyművest, Fabergét bízta meg egy olyan tojás elkészítésével, ami különleges és valamilyen meglepetést is tartogat. Fabergé, aki akkortájt az Ermitázs arany-ezüst ékszereinek restaurálásával foglalkozott, és épp azon törte a fejét, miként szakítson a kor jellegzetes robosztus formáival, kecsesebb, finomabb kidolgozású ékszereket készítve, örömmel vette a felkérést. Inspirációért a dán királyi család XVIII. századi gyűjteményéhez folyamodott. Így született az első Fabergé tojás, vagyis tojás alakú ékszer, melynek belseje meglepetést rejt.  Az első Fabergé tojás, az úgynevezett Tyúktojás, egy kívülről zománcozott, színarany tojás, melynek belseje egy piciny arany tyúkot, a cári korona miniatűr, gyémánttal díszített mását, és egy aprócska rubint tojást rejtett magában. (Ez utóbbinak idővel nyoma veszett.)  A húsvéti meglepetés tojás akkora sikert aratott, hogy azt még további 50 követte. Fabergé a cári család udvari ékszerészévé lépett elő, és egészen 1917-ig folyamatosan „gyártotta” az egyedi mesterműveket.

csm_fab-940-1_4664430a4c-1

 

II. Miklós cár ajándéka feleségének (1906)
A mester szárnyaló fantáziájának semmi sem szabott határt, a tojások elkészítéséhez felhasznált minden olyan nemes anyagot, melyet a cár pénztárcája megengedett. Az pedig elég vaskos volt! Rengeteg arany, ezüst, briliáns, drágakő, zománc, mi szem szájnak ingere rendelkezésére állt. Mind az ötven darabnak a bennük rejlő meglepetésre utaló nevet adott.  Többek között olyanokat, mint Rózsabimbó, Kaukázus, Tél, Kreml, Pelikán, Reneszánsz, Cárevics, Koronázási tojás. Egy-egy különleges darab elkészítése olykor egy évet is igénybe vett. 1904 és 1905 kivételével minden esztendőben bővült a kollekció, melyet III. Sándor halála után II. Miklós cár gyarapított tovább a feleségének és anyósának rendelt tojásokkal. Az utolsó befejezett darab a Karéliai nyír. A nyírfából, aranyból és drágakövekből kreált tojás 1917-ben készült és talán a legpuritánabb az összes közül. Fabergé hírneve világszerte szárnyra kapott. Különösen attól kezdve, hogy a cárné testvérét, Alexandrát Anglia királynőjévé koronázták. Ez idő tájt több, mint 500 alkalmazottal dolgozott, akik alig győzték a világ minden tájáról érkező megrendeléseket, a különféle becses ékszereket, órákat, edényeket, kereszteket, díszdobozokat elkészíteni. A bécsi Szépművészeti Múzeum ebbe a páratlan gyűjteménybe és az ugyancsak ebből az időből származó orosz ötvös műhelyek munkáiba enged bepillantást. A tárlaton olyan udvari beszállítók remekei is helyt kaptak, mint Carl Blank, Ivan Khlebnikov, Pavel Ovchinnikov, Bolin aranyművesek.

A híres Fabergé tojásaiból ez alkalommal négyet csodálhatunk meg. A Pamjat Asawat, mely annak a cirkálónak platinából készült kicsinyített mását, melynek fedélzetén annak idején a cár fiai kilenc és fél hónapon át hajózva ismerkedtek a birodalom távol-keleti városaival. A másik kiállított darab a Szibérai vonat, mely az Európát Ázsiával összekötő transzszibériai expressz miniatűr mása, valamint a Kreml tojás, mely a hagymatetős kupolájával az Uspenski, koronázási katedrálist ábrázolja, ahol egyébiránt III. Sándor és Marija Fjodorovna koronázási ceremóniája is zajlott. A negyedik, 1917-ben készült tojás, mely eredetileg a cárevics csillagképét, az oroszlánt jelképezte volna félbe maradt. Létezéséről sokáig nem tudtak, mígnem 1925-ben a mester fia, Agafa Fabergé a Fersman Ásványtani Múzeumnak ajándékozta. 2005-ben rakták össze a megmaradt darabokat, de az ékszer így is befejezetlen maradt. A tojás sosem készült el. Az 1917-es forradalom nemcsak a Romanov dinasztia 300 éves uralkodásának vetett véget, de Fabergé mester aranyműhelyét is magával sodorta a történelem.   

 

A szibériai vonat, II. Miklós cár ajándéka feleségének (1900)

Persze ezzel korántsem ért véget a Fabergé-tojások mítosza. Sőt, talán itt kezdődött. A cári családnak készült ötven tojásból 42 túlélte a forradalmat, a két világháborút és a szocializmus hosszú évtizedeit. 10 darab a moszkvai Kreml gyűjteményében, 23 tojás a világ különböző múzeumaiban és magánkollekcióiban található New Yorktól Katarig. 8 darabnak azonban nyoma veszett. Az egyik legjelentősebb magán gyűjtemény egy orosz oligarha, Viktor Felixovics Vekselberg befolyásos, dúsgazdag olaj- és alumíniumipari mágnás tulajdonában van. Nem kevesebb, mint 9 cári tojást tudhat magáénak. Vekselberg, aki Oroszország ötvennegyedik leggazdagabb embere 13 milliárd dolláros vagyonával, értékes kollekcióját 2011-ben a Vatikánban állította ki. A tojások biztosítási értéke akkor közel 20 milliárd forintra rúgott. Az eddig legdrágábban eladott Fabergé mű, a Rotschild-tojás. A dúsgazdag Rotschild bankár dinasztia a tulajdonában lévő tojástól 2007-ben vált meg, nagyjából 3,5 milliárd forintnak megfelelő angol fontért.

A tojásokat nemcsak hamisítják,hanem lopják is. Legutóbb, 4-5 éve egy Svájcban székelő kuvaiti cégtől loptak el egy Fabergé stílusu több száz drágakő díszítésű, kb. egy kiló súlyú aranytojást, melynek értékét 800 ezer euróra becsülik. A Febrgé tojások különleges értéket képviselnek. Gazdagoknak készült, királynéknak, hercegkisasszonyoknak, arisztokratáknak olyanoknak, akiknek megvan mindenük. A kézművesipar pazar színvonalon készült remekművei, melyek a kiváltságosokat hivatottak szórakoztatni. És ez ma sincs másként. A céget a mester 1920-ban bekövetkezett halála után, hosszas huzavona után a fiai újraélesztették. A legenda tovább él.

http://www.khm.at/

A kiállítás 2014. május 18-ig látogatható.

Fotó: saját, khm.at

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt