Van bőr az ember képén? – Egy különleges múzeum

Normális esetben igen. De itt nem. Az emberi test megnyúzva, bőrétől megfosztva, a belső szervek eredeti valójukban, ahogy mi sosem látjuk magunkat. A bécsi Josephinum gyűjteménye erős idegzetűeknek és az anatómia szerelmeseinek.

Hogy ez nem Madame Tussaud legújabb múzeuma, ránézésre rájövünk, a modellek nem híresek, bár viaszból készültek és 3 D-sek. A látvány kissé bizarr, de közel sem gyomorforgató. Egészen elviselhető. Még azt is mondanám, hogy bizonyos fokig ízléses. Bár II. József ezt aligha szépnek, inkább felettébb hasznosnak vélte, esztétikai kritériumok döntésében nem játszottak közre.   

unnamed_3.jpg

Ezzel együtt fura ízlése volt Mária Terézia fiának, hogy emberi belsőket, bőrétől megfosztott testeket közszemlére kitett, ráadásul a XVIII. században. Lelkesedését az orvosi elit ellenérzéssel fogadta, de apelláta biztos nem sok lehetett, hisz mégiscsak egy királyi vér agyából pattant ki az ötlet. Hogy ezek a modellek már 230 éve Bécsben vannak, kizárólag az ő érdeme. Olasz honban járt, ott értette meg az idők szavát és a szemléltető eszközök jelentőségét. Nem sokat hezitált, rögvest rendelt is mintegy 1200 darab hű másolatot. . 

unnamed_1.jpg

A viasz modellekkel akkortájt sokat kísérleteztek, mire végleges formát öltöttek. Elkészítésükhöz behatóan tanulmányozták az emberi testet, legalább kétszáz tetemet felboncoltak és górcső alá vettek, hogy a megszólalásig hű mások készüljenek. Ezért lettek élethűek. Színükben, formájukban, méretükben. Tették mindezt Firenzében.

unnamed_2.jpg

A szemléltető eszközöket a tudomány szolgálatába állította és közérdekre hivatkozva hozzáférhetővé tette. Hogy az emberi testet lemeztelenítette, szerveit – a májat, a vesét, a szívet és az idegeket, pőre valójukban vitrinbe tette, azzal kizárólag az orvostudomány fejlődését segítette. Megértetni, miként épül fel az emberi test és mit jelent az anatómia.

unnamed_4.jpg

A célja is megvolt vele, hogy az orvosképzést gyakorlatiasabb alapokra helyezze és legyen külön az orvosoknak sebészeti akadémia. 1785-ben meg is alapította. Ez lett a Josephinum, mely ma a Bécsi Orvosi Egyetem részét képezi. Itt talált otthonra a világon egyedülálló gyűjtemény. A viasz modellek nemcsak anatómiai látleletek, de művészi alkotásnak is beillenek. 

unnamed_4_1.jpg

II. József, a „kalapos király” fáradhatatlanul azon munkálkodott, hogy a tudomány fejlődjön, hogy a betegségek és járványok ne tizedeljék az embereket. Főként ne a szegényeket. Egyszer útja a szegényházba vezetett, és látta, hogy az nem segíti az elesetteket, így kórházzá alakította. 1784-ben, Régi Általános Kórház néven. Ide települt a Bécsi Orvosi Iskola és lett az orvostudomány kutatási központja. (Ma a Bécsi Egyetem Campusa.)  

mmm.jpg

A kórház ilyen formán meglett és csapódott hozzá még egy ötlet, melyet francia földön lesett el. Megfigyelte, hogy társadalom deviáns egyedeit elkülönítik, hogy a pszichés betegeket másként kezelik, hogy egyáltalán ilyesfajta betegség létezik. És kimondta, tartozzon a kórházhoz tébolyda.

unnamed_5.jpg

A Narrenturm, a bolondok háza, illetve tornya 1784-ben valósággá is lett. Ez lett az első, speciálisan elmebetegek kezelésére kialakított épület Európában. Keskeny, lőrésre emlékeztető nyílásai mögött 139 cellába elzárva laktak a bolondok, az elmebetegek, mintegy 200-250-en. 

unnamed_7.jpg

Ma az épület a Szövetségi Patológiai és Anatómiai Múzeumnak ad helyet, melyet az orvostanhallgatók a “szörnyűségek tárházának” neveznek. 

unnamed_6.jpg

A közel 50 ezer preparátumból és csontvázból álló kollekció az egyik legnagyobb a világon. Darabjain, melyeket 1796-tól szorgosan gyűjtögettek, valamennyi ismert betegséget tanulmányozni lehet. A különleges múzeumot több tízezren keresik fel évente.

Fotók: copyrights: Josephinum/Alexander Ablogin, Narrenturm: NHM Wien, Kurt Kracher

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt