Egyre több a magyar diák Ausztriában
Az utóbbi öt évben drasztikusan megnőtt a külföldi diákok száma az osztrák egyetemeken. A nációk listáját a németek vezetik, őket az olaszok és a törökök követik, a magyarok a negyedik helyre jöttek fel. Közel háromezren döntöttek az alpesi ország mellett.
Bécs legnagyobb egyeteme, német nyelvterületen a legrégebbi, az idén ünnepli fennállásának 650. évfordulóját. Jó alkalom ez feleleveníteni a múltat és szembenézni a jelennel. Bologna, Párizs, Oxford, Padova és Cambridge. Így, ebben a sorrendben alapították az öreg kontinensen a felsőoktatási intézményeket. Számuk a XIV. századra 30-ra emelkedett, ekkor alakult a Bécsi Egyetem. Akkoriban még kevesen tanultak, a professzorok száma sem haladta meg a kétszázat. A kezdetek kezdetén bárki jelentkezhetett és tanulhatott, feltéve persze, ha férfinak született. A kitétel csupán annyi volt, legyen megkeresztelve és házasságból szülessen.
A helyzet jelentősen csak abból a szempontból változott, hogy a nők előtt megnyíltak a kapuk. A tanulás szabadsága Ausztriában megmaradt, bárki tanulhat egyetemen. Ezt az ország alkotmánya deklarálja. 17. cikkelye kimondja: a tudomány és tanítása szabad. (A képen az egyetem alapító okirata.)
Sokan élnek is vele. Az ország legnagyobb egyetemét napjainkban 92 ezren választották alma materüknek, negyedük külföldről érkezett. Szép fejlődés ahhoz képest, hogy a XIV. században csupán 300 diák koptatta itt az iskolapadot.
A reputációja és a múltja miatt vonzónak találják a fiatalok, bár az egyetemek rangsorában (THE) tavaly lejjebb csúszott, de így is a legjobb osztrákként a 170. helyre bejutott. (Az igazsághoz tartozik, hogy egy másik rangsorban (QS) javított, a 156.) Nem csekély érv a döntés mellett az is, hogy ide nem kell felvételizni és ingyen lehet tanulni. Ezt használják ki az idősebbek is. Az egyetem sajátja, hogy több mint ezer a nyugdíjas hallgatóinak száma.
Évről évre vitáznak róla, maradjon-e ingyenes az egyetem és legyen-e kvóta. Egyelőre szabad a pálya. Addig biztosan, míg az osztrák büdzsé bírja. A külföldi diákok is sokba kerülnek az osztrák államnak, különösen úgy, hogy többségük nem tervezi, hogy itt marad.
Az egyetemet 1365-ben IV. Rudolf gründolta. Akkoriban elsősorban jogot, teológiát, valamint grammatikát, retorikát és logikát oktattak. Ma magas szintű kutató és oktató munka folyik 15 karon, 117 szakon. Jogot tanulnak a legtöbben, de népszerű a biológia, a történelem, a közgazdaságtan és a kommunikáció-publicisztika. Legkevesebben az evangélikus valláspedagógiát választják. (A képen IV. Rudolf, forrás:Osztrák Nemzeti Könyvtár)
Az egyetem központi épülete a Ringen áll, 1884-ben adták át. A kor sztárépítésze, Heinrich von Ferstel tervezte. Az árkádok és az árnyas fák a diákok kedvence. Itt találkoznak és adnak egymásnak randevút a múlt nagyjai és a jövő reménységei, leendő Nobel-díjasai.
És ha csak egy kiállítás erejéig, de megjelentek a nők is az árkádok meghitt hűsében a tudósok mellszobraival szemben. A „Radikális mellszobrok” című kiállítás a nőknek állít emléket, feltűnést keltően.
Ahogy 532 évvel az alapítást követően. 1897-et írtak, amikor megszűnt a férfiak tanuláshoz való privilégiuma és a tudás szentélyébe betette lábát az első nő, Gabriele Possander von Ehrental, hogy doktori disszertációját megvédje. Követőit sokáig ugratták, kötőtűt és fonalat téve üléseikre, hogy ne feledjék, hol van a nő helye. A lemaradást hamar behozták. Ma a diákok között több a lány, bár a vezető pozíciókban még nem tükröződik ez az arány. Az egyensúly elérésében minden nő reménykedik.
A válasz 650 év múlva talán megérkezik. (Hogy ki éli azt meg?)
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt