A multikulti Bécs

Nem véletlenül mondják a császárvárosra, hogy a népek olvasztótégelye. Lássuk, kik olvadnak fel igazán benne, és milyen a város külföldiekhez való kötődése.

Az évek hosszú során sokat változott a világ, a császárváros, ha lehet, még színesebb forgatag lett. Ha hiszik, ha nem, Bécsben hivatalosan 183 náció él, dolgozik és lakik. A népek számának növekedésében az Európai Unióhoz való csatlakozás hozott nagy változást, bár a monarchiától addig sem volt idegen a nemzetek sokszínűsége, ám ilyen méreteket még sosem öltött a különböző népek együttélése.

Az osztrákok száma Bécsben lassan, de biztosan apad. Az utóbbi 45 év nagy változást hozott. Anno 1,55 millió osztrákra 61 ezer külföldi jutott, akik 60 nációra oszlottak, ma ez a szám így fest: 1,3 millió osztrák több mint félmillió idegennel osztozik a városon. A szerbek, a törökök és a németek vannak a legtöbben, így ebben a sorrendben. Még egy érdekes adat, az utóbbi 5 évben az EU tagországok közül a magyarok száma növekedett a legdinamikusabban, 137%-kal. Jelenleg hivatalosan 19.387 magyar él az osztrák fővárosban.

De a város maga is ezernyi szállal kötődik más kultúrákhoz, népekhez és számtalan nyoma is van ennek. Vegyük például a közterületeket, melyek sok érdekességet tükröznek. Ha végigsétálunk rajtuk, vagy csak a névtáblákra felpillantunk, anélkül, hogy Bécset elhagynánk, egy földrajzóra kellős közepén tartunk. Itt van mindjárt a Schwedenplatz, egészen bent a központban, a Duna-csatorna partján. Hogy vajon mit keresnek itt a svédek ott, ahol a legtöbb turista koptatja az aszfaltot, annak kevés ember a tudója. Nos, a történet a múltba visz vissza. Az első világháborút követően a svédek a bécsiek segítségére siettek, évekig tartó humanitárius támogatást nyújtottak az ittenieknek, kiváltképp a gyermekeknek. A hála jele, de nemcsak ez a tér, de az itt álló híd is a svédek emlékét tartja tiszteletben.

De hogy kerül Mexikó Bécsbe? Ennek is érdekes a története. Eredetileg „Erzherzog-Karl-Platz”, Károly főherceg volt a második kerületben található tér neve. 1956-ban azonban változást hozott a történelem szele, a tér átkeresztelkedett, felvette a Mexicoplatz nevet. A névválasztás nem a véletlen műve. Az elnevezés arra emlékezetet, hogy 1938-ban világszerte e távoli ország volt az egyetlen a népszövetségben, mely az Anschluss ellen fellépett, és nyilvánosan tiltakozását fejezte ki a megszállás ellen. Ma a téren Közép-Európa egyik legjelentősebb temploma áll.

Türkenschanzpark. Már a neve is izgalmas, a XVII. századból ered, idézi a történelmet. Akkoriban, pontosan 1683-ban, itt sáncolták el magukat a törökök, amikor jött a felmentő sereg. A nép addig emlegette török sáncként a helyet, míg végül ráragadt, és hivatalosan is ez lett a neve. A park mellett egy utca is a török időket idézi a 18. kerületben.

Bécs Floridsdorf kerületéből egyenes út visz Prágáig, melyet az egyszerűség kedvéért és igencsak logikus módon „Prager Straßénak neveztek el. Régen lovas hintók, szekerek vánszorogtak az úton, ma a cseh fővárosig sztráda vezet, melyen gyorsabbnál gyorsabb autók repesztenek. És még említsük meg a dánokat, nem lenne igazságos, ha a sorból kimaradnának. 1930-ban egy egész nemzetről kapott egy utca nevet (Dänenstrasse), így fejezték ki a bécsiek hálájukat és szeretetüket a dánok nagylelkűsége iránt, hisz a világháborút követően, 1918 és ’21 között az északi országból hathatós anyagi segítséget kaptak a bécsiek. Japánból is kapunk egy szeletet. A Setagayapark az egyik legszebb és legkülönlegesebb park Bécsben. Nevét Tokió ismert városrészéről kapta, melynek vezetése a kertet a döblingi lakosoknak ajándékba adta, mivel a két kerületet idestova 30 éve szoros baráti kapcsolat fűzi össze. A kert, e meghitt viszony szimbólumaként, 1992-ben lett kész.

Aztán van itt még az argentinokról is elnevezve utca, de a lipcseiek, a drezdaiak is kaptak emléket, az oroszokra Dosztojevszkij révén emlékeznek, és hát furcsa is lenne, ha épp a magyarokról nem lenne legalább egy utca elnevezve, hisz a magyar történelem ezer szállal kötődik ide.

A 3. kerületi Ungargasse, melyről már 1444-ben említést tesznek, igaz, akkoriban Hungarngasseként emlegették. Nevét a Magyarországról érkező kereskedőkről kapta, akik a városba érkezve többnyire ezen az utcán lévő fogadókban találtak szállásra.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt