Barokk borházak, vidéki, falusi hangulat, szőlőtőkék szegélyezte kertek, és nem hagytuk el Bécset. Döblingben, a 19. kerületben található a helyiek és a turisták kedvenc vidéke. Grinzing a neve.
A 19. században 180 ezer magát zsidónak valló lakos élt a császárvárosban. A legelitebb réteghez tartoztak Európában. Ma csupán 7000-en lakják a fővárost.
A Bécsi Központi Temető Európa második legnagyobb sírkertje, területre nagyobb, mint Bécs történelmi belvárosa. Szinte képtelenség bejárni, mégis teszünk egy kísérletet arra, hogy legalább egy részét meglátogassuk.
Hogy mitől különleges és messze földön híres a bécsi konyha? Attól, hogy sok-sok nemzet ételét elorrozta, kicsit átpofozta, vagy eredetiben meghagyva, de mindenképpen a magáénak mondja.
A 19. században 180 ezer magát zsidónak valló lakos élt a császárvárosban. A legelitebb réteghez tartoztak Európában. Ma csupán 7000-en lakják a fővárost.
Se szeri, se száma a mítoszoknak, melyek körbelengik a személyét. Mi volt olyan különös Sisiben, hogy a legendája máig él. Hogy mennyire nem könnyű az udvar évezredes szabályaihoz, merev szokásaihoz igazodni, pláne annak, akit nem erre neveltek, vagy nem ebbe született bele, azt megtapaszthattuk már Diana hercegnő esetében. De Sisinek sem lehetett könnyebb a dolga, […]
Egyszer II. József imigyen fakadt ki, amikor a bordélyházakról faggatták: „Miféle bordélyházakról beszélnek maguk, amikor elég lenne tetőt húzni a város felé, hisz egész Bécs egy hatalmas kupleráj.” Augusztus 13-án szervezünk egy sétát, mely a belvároson vezet végig, bepillantást engedve a korabeli Bécs erkölcseibe. Ha szeretnél többet tudni a bécsi kuplerájokról, a bécsi kurtizánok életéről, […]
23 éves. Szinte még gyermek, és már negyedszerre terhes, amikor a nyakába szakadt egy hatalmas birodalom irányításának a terhe. De állta a sarat, pedig nem lehetett egyszerű feladat. Nem született uralkodónak, de a sors másképp hozta. Igen fiatalon került a trónra. Elégedetten hüppögtek a nagyurak, az igencsak éltes korú tanácsadó testület tagjai előre örültek, hogy […]
Volt idő, amikor a zenészek gazdag mecénásoknak köszönhették a megélhetésüket. Volt idő, amikor még nem voltak koncerttermek, és minden művész maga cipelte a palotákba a hangszert. Azoknak volt nehezebb, akik zongorán kápráztatták el a közönséget, ők bizony egy-egy fellépésre lovas szekérrel érkeztek. Alig akad épület, palota, ahol ne fordult volna meg a zenetörténelem valamelyik nagyja. Számtalan, velük kapcsolatos legenda és monda kering a városban.
A bécsi kávéházakat úgy írják le a leggyakrabban, mint „a hely, ahol egyszerre fogyasztanak időt és teret, de csak a kávéért fizetnek”. Ha valaki Bécsben egy kicsit is otthonosan szeretné magát érezni, és szívesen beleszagolna abba a különleges atmoszférába, mely az UNESCO listás kávéházi kultúra sajátja, akkor jöjjön el március 18-án, hogy megértse, milyen szerepet töltenek be a kávézók a bécsiek életben.
Volt idő, amikor a zenészek gazdag mecénásoknak köszönhették a megélhetésüket. Volt idő, amikor még nem voltak koncerttermek, és minden művész maga cipelte a palotákba a hangszert. Azoknak volt nehezebb, akik zongorán kápráztatták el a közönséget, ők bizony egy-egy fellépésre lovas szekérrel érkeztek. Alig akad épület, palota, ahol ne fordult volna meg a zenetörténelem valamelyik nagyja. Számtalan, velük kapcsolatos legenda és monda kering a városban.
Több száz éves közös múltunk hagyott a császárvároson nyomot, nem is gondolnánk, mennyi nevezetes hely kötődik a magyarokhoz. Volt idő, amikor nagyjaink itt tolongtak, itt tanultak, éltek, haltak, maguknak otthont álmodtak. Aki valamit is adott magára, annak volt Bécsben palotája. A Pálffyak, a Batthányiak, a Nádasdyak, az Esterházyak, de még II. Rákóczi Ferenc is, itt laktak. Ha érdekel mindaz, amiről a történelemkönyvek alig, vagy csak keveset írnak, tarts velünk, hogy Bécs magyar emlékeit közösen felfedezzük.